7év, 36 milliárd forint természetvédelmi fejlesztésekre

A következő hétéves fejlesztési ciklusban, hasonlóan az előző időszakhoz, ismét 36 milliárd forint áll rendelkezésre természetvédelmi fejlesztésekre – közölte Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára Szarvason egy, a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) megalapításnak húszéves évfordulóján rendezett ünnepségen.

A hazai 10 nemzeti parkról szólva elmondta, hogy az ország területének kilenc százaléka védett, 21 százaléka a Natura2000 hálózat része, s összességében az ország csaknem harmada természetközeli állapotban megmaradt terület. Szerinte ez nemzetközi összehasonlításban is “nagyon szép arány”.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a privatizáció után a legnagyobb állami vagyon az a 300 ezer hektár védett állami terület, amelyet a nemzeti parkok igazgatóságai kezelnek. Ezek a területek ráadásul folyamatosan növekednek, hiszen a védettségi szint helyreállításáról szóló törvény alapján az elmúlt években hatmilliárd forintot költöttek a védett területek növelésére és a nemzeti parkokhoz való csatolására.

Rácz András ugyanakkor cáfolta azokat a vélekedéseket, hogy csak azért gyarapodnak a védett területek, hogy azokat haszonbérbe adják. Elmondta, 2010-ben 58 százalék volt, 2014-ben pedig 53 százalékra csökkent a parkok által haszonbérbe adott földterületek aránya. Ezzel párhuzamosan növekedett a nemzeti parkok saját használatában lévő területének nagysága.

A haszonbérletet mindazonáltal fontosnak nevezte, hiszen napjainkban 150 ezer hektáron gazdálkodnak ilyen formában, 2000 gazdálkodóval állnak napi kapcsolatban, s a nemzeti parkok igazgatóságai országszerte a térségek meghatározó szereplővé váltak.

Az őshonos állatállomány legnagyobb része, 12 ezer állat is a nemzeti parkok igazgatóságainál található meg.

A nemzeti parkok ökoturisztikai szerepével kapcsolatban kiemelte: a 600 nyilvántartott ökoturisztikai létesítmény felét a nemzeti parkok üzemeltetik. Ezekben a látogató központokban és tanösvényeken évente 1,4 millió regisztrált látogatót fogadnak, de szerinte sokkal többen keresik fel a parkokat.

Az elmúlt években előtérbe került a saját termékek értékesítése is. Immár 104 gazdálkodó 251 terméke nyerte el a nemzeti parki termékvédjegyet – mondta a helyettes államtitkár.

Az évforduló alkalmából a KMNP szarvasi látogatóközpontjában leleplezték azt fából faragott táblát, amely azt jelzi, hogy ott hamarosan állatpark, vadaspark létesül.

Tirják László, a park igazgatója elmondta, a parkban a Körösök árterének élővilágát kívánják bemutatni. A tervek szerint 28 faj példányait nézhetik meg az érdeklődők, így például a vaddisznót, a szarvast, az őzet, a sakált, a rókát, sőt még az európai bölény egy példányát is.

Az állatparkban lesz akvárium is, ahol a Körösök halállományát mutatják be.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.