Mikor és miért született meg, milyen volt az első, milyen programok várnak minket idén?

A Föld Napja

Mikor és miért született meg, milyen volt az első, milyen programok várnak minket idén?

Az első Föld Napja 1970. április 22-én Gaylord Nelson szenátor és Denis Hayes harvardi egyetemista kezdeményezésére született meg. Az ismeretterjesztő előadásokkal és aláírásgyűjtéssel egybekötött demonstráción 20-25 millió amerikai állt ki az óriási méreteket öltött környezetszennyezés és az értelmetlen természetpusztítás ellen.

Az 1960-as évek végére az észak-amerikai folyókat és erdőket tönkretették az ipari beruházások. A már iszapos, törmelékkel és hulladékkal teli folyók egy szikrától is lángra gyúltak, az erdők nagy részét kitermelték, a partokon és strandokon felhalmozódott a veszélyes hulladék. A farmokat ellepték a különböző rovarirtó- és növényvédőszerek, az ipari városokban, mint például Portlandben, a szennyezett levegő olyan hatással volt a lakókra, mintha naponta 2 doboz cigarettát füstöltek volna el.

A wisconsini szenátor, Gaylord Nelson, már 1962-ben nekilátott a Föld Napja megvalósításának. Többeket próbált meggyőzni a Kongresszusban, hogy csatlakozzanak a környezet védelmét és megtisztítását célzó elképzeléseihez, de nem sok sikerrel járt. Mindenesetre elérte, hogy John F. Kennedy elnök egy természetjáró körúton vegyen részt. A 11 államot érintő körút azonban nem sok visszhangra talált, mint Nelson mondta: “Az emberek aggódtak, a politikusok azonban nem.”

1969-ben a vietnámi háború elleni tüntetések hatására más alapokra helyezte elképzelését, és az országos demonstrációt kidolgozó csoport vezetésével az egyetemista Denis Hayes-t bízta meg. Még ebben az évben bejelentette, hogy 1970. április 22-én tartják meg a környezetvédelmi tüntetést. A sajtó felkarolta a kezdeményezést, és a nagyobb lapok több cikket is közöltek a demonstrációról, a környezetszennyezésről, így eljuttatva a szélesebb közönséghez is a problémát, sikeressé téve az első Föld Napját.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.