A hó- és jégsapka visszaszorulása gyorsíthatja a fölmelegedést

A hóval, illetve jéggel fedett területek visszaszorulása felgyorsíthatja a globális fölmelegedést, mert a lecsupaszodó, “sötétebb” területek kevésbé verik vissza a napsugarakat.

A Nature Geoscience című tudományos szaklap vasárnapi számában megjelent tanulmány szerint amerikai kutatók műholdfelvételek alapján számolták ki, hogy az északi-sarkköri jégtáblák, a grönlandi gleccserek és hóval borított egyéb területek egyre kevesebb napsugarat vernek vissza. Az 1979 és 2008 között készült felvételeken látható a természetes napernyőként viselkedő jég- és hófödte területek visszahúzódása, így minden évben egyre több hőt nyelnek el a sötétebb, szárazföldi és vízzel borított területek. A mérések szerint ezzel az északi félteke jeges, havas területei átlagosan 3,3 Watt/négyzetméter energiát tükröznek vissza, azaz 0,45 Wattal kevesebbet, mint az 1970-es évek végén.  “A természetes hűtőhatás csökkenésével fokozatosan egyre több napenergiát nyel el a Föld felszíne” – magyarázta Mark Flanner kutatásvezető, a Michigani Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy ezt a jelenséget is figyelembe véve az eddigi előrejelzésekhez képest nagyobb mértékű és gyorsabb ütemű lehet a globális felmelegedés.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.