Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Egy friss tanulmány szerint a világ korallzátonyainak 75 százaléka veszélyeztetett az egy évtizeddel ezelőtti 58 százalékhoz képest.
A szomorú tendenciáért elsősorban a túlhalászás, a vonóhálós halászati módszerek és a szárazföldről érkező szennyezések okolhatók. A globális felmelegedés következményeként fellépő, egyre erősödő korallfehéredés és a tengervíznek a korallok növekedését gátló savasodása tovább súlyosbítja a problémát – állapítja meg a természeti erőforrásokkal foglalkozó kutatóközpont, a World Resources Institute (WRI) huszonnégy további szervezet közreműködésével készült jelentésében.
A mostani eredmény rosszabb egy hasonló jellegű, 2008-as jelentésben szereplőnél is. Abban a korallzátonyok 46 százaléka egészségesnek bizonyult, a veszélyek azóta “aggasztóról szörnyűvé fokozódtak” – fogalmazott Jane Lubchenco, az óceánokat és a légkört kutató amerikai országos intézet (NOAA) kutatója a Science magazin hírportálja szerint. A műholdas adatok segítségével az új elemzés 64-szer nagyobb felbontásban tudta megfigyelni a korallzátonyok állapotát, mint az 1998-as felmérés. A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a korallzátonyok környezetében élő és azoktól függő 275 millió embernek – elsősorban Haiti, a Fülöp-szigetek és Indonézia lakosságának – megélhetése komoly veszélyben forog. 2030-ra várhatóan a korallzátonyok 90 százaléka lesz veszélyeztetett, míg 2050-re az összes.
A tanulmány védett tengeri területek kialakítását sürgette a korallzátonyok hanyatlásának lassítása érdekében. Bár a korallzátonyok mintegy 27 százaléka található nemzeti parkok vagy rezervátumok területén, csupán hat százalékuk élvez hatékony védelmet. Amennyiben a helyi, például halászatból és szennyezésből eredő veszélyeztető tényezők mérséklődnek, a korallzátonyok feléledhetnek – áll a tanulmányban, leszögezve: tenni kell a szén-dioxid-kibocsátás ellen, hogy meg lehessen fékezni a globális felmelegedést és az óceánok savasodását.