A közel-keleti forradalmak a megújuló energia szolgálatában?

2010 december óta szinte tömegessé váltak a forradalmak a Közel-Kelet különböző részein. Uralkodókat kényszerítettek távozásra, és rezsimek omlottak össze. A felkelések a gazdaságra is drasztikus hatással voltak, nemcsak ebben a régióban, hanem az egész világon. Mi köze van azonban az Arab Tavasznak a megújuló energiák fejlődéséhez? (Aiolus News)

A legtöbb ország, melynek köze volt a lázongásokhoz, komoly olaj exportőr, azonban a politikai és gazdasági rendszer pusztulása erősen befolyásolta az előállítható és forgalmazható mennyiséget. Vegyük például Líbiát: a bevételek a háború kitörése óta 84%-al csökkentek. Szíria, Egyiptom és Tunézia szintén hatalmas pénzügyi veszteségeket köszönhet az Arab Tavasznak. 2011 végén a Szingapúri Nemzetközi Energia Héten az Egyesült Arab Emírségek olajminisztere, Mohammed bin Dhaen al-Hamil már méltányosnak nevezte a 80 és 100 dollár közötti hordónkénti árat – ami az öt évvel azelőtti duplája. Ha más nem is, az olaj iránti kereslet nőtt az elmúlt 6 hónapban. Ha mindehhez hozzávesszük az ellátás csökkenését, valamint a lázadások hatásait, nyilvánvaló, hogy emelkednek az árak. Sok szempontból az Arab Tavasz kiemelkedő gazdasági lökést adott az olaj exportőr országoknak, azonban a bizonytalan és magas olajárak arra sarkallták az import országokat, hogy a megújuló energiák felé forduljanak. A napelemek, szélturbinák és egyéb technológiák iránti kereslet sosem volt ilyen élénk, mint most. Sok helyütt a nap- és szélenergia már egyenértékű az olajjal, még a kormány támogatása nélkül is.

A Desertec egy ambiciózus projekt, mely számos naperőművet érint a közel-keleti és észak-afrikai régióban. Ezek nemcsak a lakosságot látják majd el árammal, de Európába is küldenek belőle – sőt, igazából az európai piac a fő cél. Eddig két Desertec projekt kapott zöld utat. Az egyik az Ouarzazate-i 500 MW-os koncentrált napenergia (CSP) erőmű Marokkóban, a másik pedig a TuNur CSP erőmű Tunéziában. Az utóbbi 2 GW-al rendelkezik majd, ami egy átlagos atomerőmű dupláját jelenti – magyarán ez lesz a legnagyobb napenergiával működő hőerőmű a világon. Na de mi is az a koncentrált napenergia? A CSP nem egyenlő a napelemmel, ugyanis míg az utóbbi közvetlenül alakítja elektromos árammá a napfényt, addig a CSP hővé alakítja azt, amivel aztán egy gőzturbinát meghajtva hozza létre az áramot. A másik fő különbség a CSP jobb energia tárolási lehetőségei. A TuNur projekt – elkészülte után – háromszor nagyobb kapacitással rendelkezik majd, mint a világ legnagyobb naperőműve, amely 600 MW-os. Az Ouarzazate-i és a TuNur erőművek által létrehozott áramot nagyfeszültségű kábeleken továbbítják Európába.

Ugyanabban a hónapban, mikor hivatalosan is bejelentették a TuNur-t, a német Terra Nex és a svájci Middle East Best Select is megerősítette, hogy egy 2 milliárd dolláros CSP erőmű építésébe kezdenek Ománban. Várhatóan azonban ezeken kívül is több projekt lát majd napvilágot. Mindezzel kapcsolatban Ban Ki-Moon, az ENSZ főtitkára egy korábbi gyűlésen a következőket mondta: „A jelenleg a Közel-Keleten és Észak-Afrikában zajló, megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések egyértelműen előnyös környezeti célokat szolgálnak. Számos régió elenyésző mennyiségű megújuló és zöld forrást használ a világ más országaihoz képest. Egyértelmű tehát, hogy ezek azok a helyek, ahol radikális fordulatra van szükség.”

Ajánlott tartalom

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan - jelentette be szerdán a KSH.