A Mátravidéki Erőművet 60 éve avatták fel

Hatvan éve, 1950. március 26-án avatták fel a mátraalji lignittelepekre épült Mátravidéki Erőművet, Magyarország akkor legnagyobb széntüzelésű hőerőművét.

A főváros növekvő villamos energiaigénye miatt a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei Rt. már 1939-ben döntött egy új erőmű építéséről, a beruházás helyszínének az akkor még Nógrád megyéhez tartozó, majd 1950-ben Heves megyéhez került) Lőrincit választották ki. Az erőmű ellátását a környéken található lignitre alapozták, a legfontosabb forrás a Mátra délnyugati lejtőjén megnyitott Petőfibánya lett, ahonnan 6 kilométer hosszú sodronykötélpálya szállította a fűtőanyagot, a hűtővizet a Zagyva folyó szolgáltatta. A munkálatok 1942 februárjában kezdődtek, a helyszíni felmérés és a talajkutatás után elkészült az erőmű belső iparvágány hálózata, és egy akkor korszerűnek számító lakótelepet is építettek.

A csaknem teljesen kész üzem főberendezéseit a második világháború után, jóvátételként a Szovjetunióba szállították. A a gazdaság irányítására és az újjáépítés összehangolására létrehozott Gazdasági Főtanács 1947. január 3-án határozott az erőmű építésének befejezéséről. 1949. július 1-jén megalakult a Mátravidéki Erőmű Vállalat, s 1950. március 26-án felavatták a Mátravidéki Erőművet, mely a hazai gépgyártás és a szénre alapozott fejlesztés akkori legnagyobb sikere volt, a korabeli sajtóban a modern mellett a csodálatos jelzőt is leírták vele kapcsolatban. Akkoriban 132 megawattos teljesítményével ez volt Magyarország legnagyobb erőműve, a vállalatnál több mint ezren dolgoztak. A hetvenes évek elején a lignitvagyon kimerülése miatt néhány kazánt olajtüzelésre állítottak át, de az olajár-robbanás után ezek is gazdaságtalanná váltak, s 1984. január 1-jétől megszűnt a villamosenergia-termelés.

A Mátravidéki Erőmű egy ideig a visontai Mátrai Erőmű Rt. (korábban Gagarin Hőerőmű Vállalat) és az Erőműkarbantartó Vállalat telephelye volt, majd 1995-ben a Magyar Villamos Művek (MVM) vásárolta meg. A meglevő infrastruktúra hasznosítása és a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében olyan 170 megawatt teljesítményű, úgynevezett nyíltciklusú gázturbinás tartalék erőművet építettek itt ki, amely a hazai villamosenergia rendszerben fellépő üzemzavar, vagy a hirtelen megnövekedő áramigény esetén 15-30 percen belül teljes üzemre kapcsolható.

Ajánlott tartalom

Növelni kell az energiahatékonyságot

A magyar gazdaság versenyképességének egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése - erről Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke beszélt egy konferencián az MTI-nek küldött közlemény szerint.