Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A nagy meleg ellenére egyelőre még nem kellett használni a Szocsi mellett elraktározott havat a sípályákhoz. Bár Oroszországról legtöbbünknek a nagy hidegek jutnak eszünkbe télen, Szocsi valójában tengerparti város, ezer kilométerre délre fekszik Moszkvától. Hétfőn például majdnem 16 fok volt, nem egy tipikus téli olimpia időjárása.
Nem mondhatnánk, hogy a nagy meleg meglepte volna a sportolókat vagy a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hiszen tudták, hogy februárban 3–10 fok közötti átlaghőmérséklet jellemző a városra. Fel is készültek arra a lehetőségre, hogy a túl meleg időjárás miatt elolvad a hó, még tavaly elkezdték raktározni a havat a közeli hegyekben. Összesen 700 ezer köbmétert sikerült megmenteni.
A téli melegebb időjárás, a globális felmelegedés az 1998-as naganói olimpia óta hivatalos beszédtéma, de már az első téli olimpián, Chamonix-ban is biztosítást kötöttek arra az esetre, ha nem lenne elegendő hó, és emiatt elmaradnának a nézők. Pedig akkoriban az olimpia még nem volt sok milliárd dolláros üzlet.
Nem lesz hó
Daniel Scott, a kanadai Waterlooi Egyetem kutatója szerint a jelenleg elfogadott szimulációk alapján a globális átlaghőmérséklet növekedésével az eddigi 19 olimpiai helyszínből csak tízben lesz olyan az időjárás az évszázad közepére, hogy nagy bizonyossággal meg merjék rendezni a téli olimpiát. A többinél vagy nagy lesz a kockázat, vagy egészen biztosan nem lehetne megrendezni. Az évszázad végére még rosszabb lesz az arány, hatra csökken az elfogadható helyszínek száma.
A Föld átlaghőmérséklete 0,74 ± 0,18 Celsius-fokkal nőtt meg az elmúlt évszázadban, a következő száz évben 1,1–6,4 fokkal nőhet. Emiatt gyorsul a jégtakaró olvadása, kevesebb hó esik. Az 1850-es évek óta az Alpok gleccsereinek a fele eltűnt, és ha folytatódik a felmelegedés, akkor az európai síközpontok kétharmada bezár 2100-ra. Ugyanez történik majd az Egyesült Államokban is, harminc éven belül a síközpontok többsége eltűnhet a melegebb telek miatt.
winter olympics chart.png
Fotó: University of Waterloo
A kevesebb hó miatt már most rövidebb a síszezon, mint akár csak egy évtizeddel ezelőtt volt. A síeléssel kapcsolatos iparágakra gyakorolt hatás már most jelentős, 1999 és 2010 között egymilliárd dollárjába került az ágazatnak, hogy kevesebb a hó, és az Egyesült Államokban 27 ezerrel kevesebb ember dolgozik a szektorban.
Visszafordíthatatlan
A folyamat egyelőre visszafordíthatatlan, a következő években, évtizedekben kevesebb lesz a hó. Persze az egyetlen lehetőség az lenne, ha világméretű összefogással csökkentenék az országok a szén-dioxid-kibocsátást, és lassítanák a felmelegedést, de ennek nem sok jelét látni egyelőre. Pedig a felmelegedés megléte már nem vita tárgya, a tudósok túlnyomó többsége tényként kezeli.
Még akkor is drasztikusan csökken a téli olimpiára alkalmas helyszínek száma, ha lassul a felmelegedés. Ebben az esetben harminc évvel tolódik az egész folyamat, vagyis nem 2050-re, hanem 2080-ra csökken kilenccel a már nem alkalmas helyszínek száma.
Daniel Scott és munkatársai számos feltételt megvizsgáltak, a legfontosabb ezek közül az volt, hogy a napi minimum-hőmérséklet fagypont körül alakuljon, és hogy a helyszín meg tudjon maradni legalább harminc centiméteres hótakaró. Nem is kell magyarázni, hogyha a tartósan fagypont felett marad a hőmérséklet, akkor a nappal megolvadt hó nem tud helyreállni. Arról nem is beszélve, hogy egy esetleges eső mennyire tönkre tudna tenni egy téli sporthelyszínt.
Majd a technika segít
A téli olimpiákon a szervezők nem bízzák a véletlenre a sikert, Szocsiban 700 ezer köbméter havat raktároztak el, de már a harmincas években is elővigyázatosak voltak. 1932-ben a Lake Placidban rendelkezett olimpián az időjárástól való félelem miatt fedett helyen rendezték a jégkorong-mérkőzéseket. A következő olimpiákon ezt nem tartották fontosnak, csak a húsz évvel későbbi oslói olimpia óta rendezik véglegesen fedett pályán a mérkőzéseket.
A hatvanas évektől az olimpiákon egyre több olyan technológiát használtak, amellyel jobb versenykörülményeket teremtettek a sportolóknak. Ekkor kezdték el hűteni a sí-, bob- és szánkópályákat. 1980-ban megint Lake Placid újított: ők voltak az elsők, akik havat lőttek a sípályákra. Ez a módszer aztán az 1998-as, Calgaryban rendezett olimpián lett teljesen mindennapi. Szocsiban például már ötszáz hóágyú várja, hogy szükség esetén bevessék.
Ezeknek a technikai fejlődéseknek volt egy másik következménye: azt is lehetővé tették, hogy melegebb városokban is rendezzenek téli olimpiát. Szocsi éghajlata ugyanis jobban hasonlít az 1996-os nyári olimpiát rendező Atlantáéra, mint egy átlagos téli olimpiai helyszínre.
forrás: index.hu