Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A hárommilliót közelítő résztvevővel a mekkai zarándoklat, a haddzs az emberiség legnagyobb rendezvénye.
A szaúd-arábiai hatóságok metró kiépítésével igyekeznek csökkenteni az óriási tömeg közlekedésének környezetterhelését a szent városban, de a szemétkezelés továbbra is megoldatlan probléma – 2010-ben például százmillió PET-vizespalack maradt a részt vevők után. Mindenki pontosan ugyanakkor érkezik pontosan ugyanoda, és évről-évre egyre többen. Ez az emberiség legnagyobb rendezvénye, a mekkai zarándoklat, vagyis a haddzs. Ha megteheti, minden muszlim hívőnek kötelessége életében legalább egyszer részt vennie rajta. Az “életében egyszer” megszorítás pontosan az utazási nehézségek miatt került be a muszlim hagyományba, hiszen a 19. századig akár több éves zarándokúttal volt egyenlő a távolság legyőzése, és a tömegturizmus, a repülés elterjedéséig is többhetes utazással kellett számolnia például egy indonéziai hívőnek. Idén november 7-én ért véget a haddzs. A szaúd-arábiai statisztikai hivatal közlése szerint külföldről több mint 1,8 millió hívő érkezett, továbbá belföldről 1,1 millióan érkeztek Mekkába, de a CNN amerikai hírtelevízió becslése szerint is több mint két és félmillió volt a részt vevők száma. Az Arab-félszigeten egyre inkább érezhető klímaváltozás miatt 2011-ben több szervezet hívta fel a zarándokok és a szaúdi hatóságok figyelmét arra, hogy lehetőleg csökkentsék a szent esemény miatt bekövetkező környezetterhelést.
A 2010-es haddzs után több mint százmillió PET-vizespalack maradt. Jelentős az élelmiszermaradvány, a szent városban a résztvevőket szállító autóbuszok füstje, a szállodák működtetésére elhasznált energia, és akkor még nem beszéltünk a távolsági repülőjáratok szén-dioxid-lábnyomáról – jellemzi a helyezetet dr. Husna Ahmed, egy brit vallásközi alapítvány, a Faith Regen Foundation (FRF) ügyvezetője. Az alapítvány az idei zarándoklatra külön tájékoztatót állított össze “Zöld kalauz a haddzsra” címmel. Az összeállítás arra biztatja a hívőket, hogy a Prófétához hasonlóan valóban csak egyszer vegyenek részt a haddzson, és a többszöri zarándoklat helyett vagy másokat segítsék hozzá az utazáshoz, vagy adakozzanak a szegénység felszámolására. Ahmed szerint egyrészt a szaúdi királyságnak és a mekkai hatóságoknak kéne energiatakarékossági intézkedéseket bevezetniük – például napenergiával kéne kivilágítani a mecseteket -, másrészt a haddzsra érkezőknek kéne környezettudatosabban viselkedniük. Az alapítvány igazgatója szerint tájékoztatójuk “rávilágít a természetvédelem és az iszlám teológia közötti alapvető kapcsolatra”, és azoknak a hívőknek is hasznos lehet, akik hazájukban nap mint nap a betevő falatért küszködnek.
A mekkai hatóságok a hatalmas tömeg közlekedési igényei miatt metrót építenek, hogy megkönnyítsék a kegyhelyek közötti közlekedést. A munkálatok most is zajlanak, a gyorsvasút részben már használható. Arról is folynak tárgyalások, hogy tartós vizespalackokkal pótolják a műanyagot. A szaúdi királyság eddig is dollármilliárdokat költött a kegyhelyek környékének kiépítésére. A részt vevőket például sátorvárosokban szállásolják el, és az óriási tömeg miatti elsődleges kockázat, a torlódások elkerülésére többszintes útvonalakat építettek ki, amelyekben 400 biztonsági kamera működik (a legsúlyosabb incidens 1990-ben következett be, amikor 1426 hívőt tapostak agyon egy alagútban; az idén 12 ezren felügyelték a helyszínen a tömeg mozgását). Egy másik brit, vallásközi párbeszéddel foglalkozó szervezet, a Környezetvédők és Vallások Szövetsége (ARC) külön együttműködési programot hirdetett a zöld zarándoklatok népszerűsítésére (az ARC alapítója Fülöp edinburghi herceg, II. Erzsébet brit királynő férje). A szervezet adatai szerint évente átlagosan több mint száz millióan kelnek zarándokútra, s így a vallási okokból utazók száma messze meghaladja a nyári nyaralókét.
A teljes cikk itt olvasható.