Az elektromos autók szerepe növekszik, a fejlődéshez alaposan megtervezett infrastruktúra szükséges. A külföldi példákban az állami szerepvállalás jelentős, Magyarországon a hazai piachoz illeszkedő megoldást kell választani. Az e-mobilitás az energiaipar számára is kihívást jelent.
Az elektromos Nissan Leaf 2011-ben, az Opel Ampera 2012-ben nyerte el az év autója címet. Ezzel egyértelművé vált: a technológia életképes, és egyre többen fognak váltani a környezettudatos, alternatív meghajtású autókra. Az Európai Unió útjait a gyártói előrejelzések szerint 2020-ra kétmillió tisztán elektromos jármű fogja koptatni. A PwC 2012-es tanulmánya szerint Magyarországon ekkor mintegy 40 000 tisztán elektromos személygépjármű fut majd, de az odáig vezető út nem lesz zökkenőmentes. Az elektromos járművek széles körű elterjedésének két legnagyobb gátja a magas beszerzési költség és a hatótávolsággal kapcsolatos aggodalom. Az előbbi problémára az akkumulátorok árának fokozatos csökkenésével születik majd megoldás. A hatótávolsággal kapcsolatos aggodalmat azonban a műszaki paraméterek mellett nagyban meghatározza a töltőinfrastruktúra megléte is. A hazai meglévő mintegy 20 töltő telepítése több szereplőhöz köthető (E.On, Elmű, MVM, Mol), amelyek jellemzően nagy marketingértékű helyszínekre szereltek eszközöket. Az elektromos járművek számának növekedésével azonban szükség lesz arra, hogy a telepítők túllépjenek saját telepítési szempontjaikon, praktikus megoldást kell szolgáltatniuk az elektromos autók mindennapi felhasználóinak. A PwC szakértői számításai szerint a 2020-as autóállomány ellátásához mintegy 20 000 nyilvános töltőpontra lesz szükség Magyarország területén. Ez a szám a földrajzi eloszlás szempontjából alapos tervezést igényel, hiszen a fogyasztók véleménye a töltőpontok használhatóságáról erősen befolyásolhatja az elektromos autók eladásait.
A bevezetés egyik első lépéseként 2012-15 között várhatóan több szereplő is pilot projekteket fog indítani. Ezen csökkentett méretű próbaüzemek célja a tapasztalatszerzés a széles körű piacra lépéshez, és a pilot projektben rejlő nagy marketingpotenciálok kiaknázása. A hazai elektromos autó piac fejlődése több szempontból is eltérhet az európai példáktól, így a külföldön már működő üzleti modellek is tesztelésre szorulhatnak. Magyarországon a legfontosabb kérdések, amelyekre egy pilot üzemnek válaszolnia kell, a fogyasztói attitűdökkel, az üzleti modellek megtérülési oldalaival, valamint a műszaki és jogi feltételrendszer tesztelésével függnek össze.
A teljes cikk itt olvasható.