Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) illetékes bizottságához fordult a Heiligenkreuzba tervezett hulladékégető engedélyezési eljárásában elszenvedett, hátrányos megkülönböztetés miatt Szentgotthárd önkormányzata – tájékoztatta az MTI-t pénteken Viniczay Tibor polgármester.
Az önkormányzat az engedélyezési eljárásban fellebbezési jogával szeretett volna élni, kifogásolva az egész eljárás jogosságát, és bebizonyítani, hogy az engedélyezés ellentétes bizonyos európai uniós alapjogokkal. Az osztrákok azonban diszkriminatív módon kizárták az önkormányzatot az eljárásból, ezért fordultak az ENSZ genfi székhely Európai Gazdasági Bizottsága egyik alegységéhez, az úgynevezett Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottságához, amely hivatalosan befogadta panaszunkat – mondta.
Hozzátette: a bizottság döntése érdemi befolyással lehet az osztrák engedélyezési eljárásra, amennyiben az megállapítja a nemzetközi jog megsértését.
Scmidt Beatrix, a Szentgotthárd városát az ENSZ illetékes bizottsága előtt képviselő Simonfay and Salburg Ügyvédi Iroda munkatársa elmondta: az Aarhusi Egyezmény – amelyet Ausztria és Magyarország is ratifikált – 1998. június 25. napján Aarhus-ban, Dániában azzal a céllal jött létre, hogy minden érintett számára biztosítsa a lényeges környezeti hatásokkal járó beruházásokkal kapcsolatos eljárásokban való részvételt.
A benyújtott panasz leglényegesebb hivatkozása az Aarhusi Egyezmény azon előírása, miszerint az érintett nyilvánosságot az eljárásba be kell vonni, és biztosítani kell számára az őt megillető jogi eszközöket – mutatott rá az ügyvéd.
Szentgotthárd Önkormányzata abból a feltevésből indult ki, hogy az érintett nyilvánosság részét képezik; egyrészt, mert mint településnek számos települési intézménye, idősek otthona, óvoda, iskola működik a tervezett szemétégető közvetlen közelében, másrészt, mert az önkormányzat az érintett népesség képviseletét köteles ellátni – fűzte hozzá.
Schmidt Beatrix szerint a benyújtott panasz továbbá érdemi pontja a magyar és osztrák településekre vonatkozó nem egyenlő avagy diszkriminatív elbánás, ugyanis az osztrák környezeti hatásvizsgálatról szóló törvény szerint az érintett osztrák település közvetlenül, vagyis “ügyfélként” vehet részt az eljárásban, azonban a tervezett építmény közvetlen közelében levő magyar településnek ezt a jogát megtagadták.
A panaszos félnek a fentiek alapján az a meggyőződése, hogy az osztrák hatóságok ilyen döntése diszkriminatív, és sem az Európai Unión belül, sem az Aarhusi Konvenció részes államai között nem lehet jogszerű – szögezte le álláspontjukat az MTI-hez is eljuttatott dokumentumban az ügyvédi iroda munkatársa.