Német kutatók olyan éghajlati törvényszerűségre jöttek rá, amely segítségével már nyáron meg lehet mondani, hogyan alakulhat a következő közép-európai tél: a hideg, havas tél esélye ugyanis megnő, ha az északi sarkvidéket kevés jég borítja a nyáron.
A nyáron zsugorodó jégtakaró megváltoztatja az északi sarkvidék légkörének nyomásviszonyait, és ezzel az európai időjárásra is hatást gyakorol – fejtették ki az Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet szakemberei a Tellus A című szaklapban a Der Standard internetes kiadásának ismertetése szerint. Amennyiben a nyáron különösen sok sarki jég olvad el, mint az elmúlt években, egyrészt az addig világos felület átadja helyét a sötétebb óceánnak, ezáltal az jobban felmelegszik a nyári nap hatására. Másrészt a visszahúzódó jég már nem képes megakadályozni, hogy az óceánban tárolt hő elillanjon a légkörbe. A jégtakaró csekélyebb kiterjedése miatt elsősorban ősszel és télen melegszik fel jobban a levegő, mint a korábbi években, ugyanis ilyenkor az óceán melegebb, mint a légkör. A jelenséget mérésekkel is sikerült alátámasztani. A felszínhez közeli légrétegek felmelegedése a légkört instabilabbá teszi. Ennek következtében az Északi-sarkvidék és a mérsékeltebb vidékek közti légnyomáskülönbség – amely az úgynevezett arktikus oszcillációra vezethető vissza – csökken. Míg a nagymértékű különbség erőteljes nyugati szelet generál, és meleg, nedves atlanti levegőt juttat Európa belsejébe, addig a csekélyebb nyári sarkvidéki jégborítás esetén a következő télen csökken a légnyomáskülönbség, így arktikus hideg levegő áramolhat be a mérsékelt éghajlatú vidékekre.
Annak ellenére, hogy 2011 nyarán csekély volt a sarkvidéki jégborítás, az elmúlt pár napot leszámítva meglehetősen meleg volt a tél. Ralf Jaiser, az Alfred Wegener Intézet munkatársa ezt azzal indokolta, hogy a Föld összetett éghajlati rendszerében természetesen számos más, részben egymást átfedő tényező is közrejátszik. A modell magyarázatot nyújt arra, hogy milyen hatást gyakorol a sarkvidéki jégtakaró regionális változása késő nyártól télig. További mechanizmusok függenek például Szibéria hóborítottságától vagy trópusi hatásoktól. A befolyásoló tényezők közötti kölcsönhatások a jövő kutatásainak tárgyát képezik, mindaddig bizonytalanságot okoznak az előrejelzésekben.