Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A szélsőségesen csapadékos 2010 után rendkívül száraz volt 2011 Magyarországon. Van olyan vidék, ahol a sokéves átlag felét sem érte el a csapadék, az aszálynak csak a kiváló termést szüretelő borászok örülhettek.
Az éghajlatkutatók szerint a két rekordév nem tudható be egyértelműen a klímaváltozás hatásának, de jelzi, hogy szélsőségesebbé válik az időjárás Magyarországon. Magyarország éves csapadékmennyisége átlagosan 500-800 milliméter. Az elmúlt két év értékei nem maradtak ebben a sávban, szélsőségesen oszlott el a csapadék: 2010-ben a szavannák esős évszakára, 2011-ben pedig félsivatagra emlékeztetett az ország időjárása. 2010-ben az évi csapadékösszeg országos átlaga 958,5 milliméter volt, több mint 130 milliméterrel meghaladva az 1940-es, addigi rekordot (824 mm). A legcsapadékosabb helyen, Jávorkúton 1554,9 mm esett, szintén jóval meghaladva a korábbi csúcsot jelentő 1510 mm-es értéket, amelyet 1937-ben, Kőszeg-Stájerházaknál mértek. 2010 májusában addig soha nem látott áradások alakultak ki a kisebb folyókon, de júniusban is megáradt a Bódva, a Sajó, a Hernád, az Ipoly és a Duna is. Rendkívül esős volt a szeptember, decemberben csurig telt a Balaton. A 2011-es év ellenkező irányú kilengést, rendkívüli szárazságot hozott. Az előzetes adatok alapján az országos csapadékösszeg 2011-ben 404,4 milliméter volt, ami 4,3 milliméterrel kevesebb, mint az eddigi legalacsonyabb érték, amelyet a meleg és száraz 2000-es évben regisztrált az OMSZ.
Mivel a vegetációs időszak elején a talaj alsóbb rétegeiben bőségesen volt nedvesség, és a nyár közepén is esett több-kevesebb csapadék, a szárazság hatásai nem voltak mindenki számára szembetűnőek, pedig 1901 óta nem volt ilyen száraz év Magyarországon – állapították meg az [origo] részére készült elemzésükben az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlatkutató és meteorológus munkatársai. Magyarország időjárását befolyásolja a keleti kontinentális, a nyugati óceáni és a déli mediterrán éghajlat hatása. Attól függően bőségesebb, illetve szűkösebb a csapadék, hogy melyik klímahatás kerekedik felül. Nem ritka a szárazföldi hatás túlsúlya, így rendszeresen fordul elő aszály Magyarországon és a térségben. 2011-ben túlnyomóan a szárazföld befolyása érvényesült, ez okozta a rekordalacsony csapadékot – mondta Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlatkutató osztályának munkatársa. “Ilyen nagymértékű eltérést két egymás utáni év csapadéka között még nem tapasztaltunk, sőt, a múlt század első felében inkább volt jellemző a nedves évek csoportosulása.
Egy-egy eseményt, ilyenformán a rekordot hozó évek szomszédságát sem lehet egyértelműen betudni a klímaváltozásnak, de tény, hogy erősödik a magyarországi klíma szélsőséges jellege, az elmúlt két év csapadékviszonyai is ezt a tendenciát támasztják alá” – mondta Lakatos Mónika.
Érdekes, hogy 2010-ben sokkal több csapadék esett, mint az addigi legesősebb évben, 2011-ben viszont csak kicsivel dőlt meg a szárazsági rekord, mivel (ahogy az a lenti ábrán is látható) tartós, komoly szárazság többször is előfordult korábban. Az éves csapadékösszeg csökkent az elmúlt száztíz évben, vagyis egyre gyakrabban fordulnak elő szélsőségesen száraz évek.
A teljes cikk itt olvasható.