Belvíz – Egyre nagyobb gondot okoznak a csatornakiöntések a Balaton körül

Folyamatosan küzdenek a szakemberek a csatornakiöntésekkel a Balaton körül, ahol a tó növekvő vízmagassága, a belvíz és az olvadás miatt súlyosbodik a helyzet, de a Balatonba eddig nem jutott szennyvíz – mondta Krisztin Róbert, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) hibaelhárításokat irányító fenntartási főmérnöke kedden az MTI-nek.

Az elmúlt időszak csapadékos időjárása miatt több mint egy hete küzdenek a DRV szakemberei csatornakiöntésekkel; a leginkább veszélyeztetett települések helyzete az egy héttel korábbi állapotokhoz képest romlott – nyilatkozta a főmérnök. Magyarázata szerint a Balaton növekvő vízmagassága, a talaj- és a csatornák telítettsége miatt a felgyülemlő belvíz már képtelen elfolyni az alacsonyan fekvő területekről. A legtöbb problémát ez a tó déli partjának alacsonyan fekvő településein okozza.  Balatonmáriafürdő térségében a DRV a készenléti egységei mellett a körzethez tartozó teljes állományt mozgósította a hibaelhárítási munkákhoz. Különleges gépjárművekkel, szippantó autókkal és korszerű mélyszívókkal próbálják a csatornákból kiömlő vizet visszajuttatni a csatorna-rendszerbe. A szakemberek szerint a kritikus helyzet akár jövő tavaszig is eltarthat – mondta Krisztin Róbert.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a kizárólag szennyvíz elvezetésére épített rendszerbe nagy mennyiségű csapadékvíz került az illegális csapadékelvezetések miatt. A napi, átlagosan 3500 köbméter szennyvíz helyett, így most naponta 15 ezer köbméternyi csapadékvízzel kevert szennyvizet kell feldolgoznia a kéthelyi szennyvíztisztítónak.
A rendszer e megnövekedett mennyiséget az esőzések utáni napokban nem bírta elvezetni, jelenleg ugyan képes arra, de kérdéses, hogy újabb csapadék, vagy a Balaton vízszintjének további emelkedése mekkora gondokat okozhat – mondta Krisztin Róbert. Közlése szerint az utcára és a telkekre kiömlött, csapadékvízzel kevert szennyvíznek a hígulás mértéke miatt környezetkárosító hatása nincs, a Balatonba szennyvíz nem jutott. Ennek ellenére a DRV szakemberei a szennyvíz elszivattyúzása, csatornába visszajuttatása vagy elszállítása után, igény esetén, készek fertőtleníteni az elöntött területet.

A szakember hangsúlyozta, a károk megelőzésére, illetve enyhítésére fontos lenne, hogy a lakosság felhagyjon az illegális csatorna-bekötésekkel, továbbá az önkormányzatoknak folyamatosan gondoskodniuk kellene a közterületen található csapadékvíz-elvezető rendszerek és árkok tisztításáról. Az őszi-téli időszakban ezek elvégzése különösen fontos a nagy mennyiségű lehulló falevél és a jelentős esőzések miatt.
Krisztin Róbert elmondta, hogy a DRV szakemberei nagy erőkkel kutatnak az illegális bekötések után,  úgynevezett ködfejlesztő berendezést és kamerás vizsgálatokat is “bevetnek” a vízműhöz tartozó szolgáltatási területen. A szabálytalankodóknak a DRV öt évre visszamenőleg számláz ki csatornadíjat a bevezetett csapadékmennyiség alapján. Idén eddig 27 lakossági és 2 közületi fogyasztónál találtak szabálytalanságot, akiknek mintegy 5,8 millió forint visszamenőleges csatornahasználati díjat kell kifizetniük a cégnek.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.