Bűnözők az erdőben

Magyarországon a falopás mértékének nagyságára csak becslések vannak. Pénzben kifejezve több százmilliós nagyságrendű lehet a probléma, de a természetkárosítás is súlyos következményekkel járhat.

Az elkövetéseket tekintve az összes esetnek csak töredékét sikerül felderíteni, elsősorban azért, mert a tetten érésen kívül eddig alig volt perdöntő bizonyítási lehetőség. Egy új módszer bevezetése azonban pozitív eredményeket hozhat.

Az OzoneNetwork csütörtöki Egyenlítő c. műsorának vendége Borovics Attila, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatójának elmondása szerint a falopások döntő többsége nem teljes erdők kiirtását jelenti, hanem gyérítő jellegű cselekményt, néhány fa kiszelektálást. A probléma, hogy ha nincsen válaszreakció, az elkövetők felbátorodnak és még több fát vágnak ki. Az állományszerkezetet meglazítják, készlet és fa hiányos erdőket hagyva maguk után.

A falopások elleni küzdelem egyik módszere a DNS alapú egyedazonosítás. Az eljárás lényege, hogy a két – három évig száradó, napsugárzásnak kitett faanyagból olyan minőségű DNS-t lehet kivonni, amely alkalmas a fa útjának a visszakövetésére. A faegyedekre jellemző, egyedi DNS mintázat alapján tehát meghatározható akár egy-egy farakás eredete. Konkrét gyanú esetén a tuskóból és rönkökből vett minták DNS alapú összehasonlítása lehetőséget biztosít a falopások bizonyítására.

Ajánlott tartalom

Pécs európai küldetési címkét kapott a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós program keretében 23 város, köztük Pécs kapta meg az európai küldetési címkét a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.