Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Nagybánya polgármestere a magyar kormány segítségére is számít abban a küzdelemben, amelyet a város az aranybányát birtokló céggel folytat. A 2000-es ciánkatasztrófa helyszínén egy vállalat újrakezdené a bányászatot, a város azonban lakóövezetté nyilvánította a munkaterületet. A cég pert indított.
A 13 évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófa okozójának, az Aurul vállalatnak az eszközeit egy Romaltyn Mining nevű cég szerezte meg, írja a delmagyar.hu. Ebben idén februárban 49 százalékos részesedést szerzett a Fribourg Investments befektetési alap, amely a korábbi moldovai miniszterelnök, Ion Sturdza érdekeltségi körébe tartozik. A cég most 40 millió dollárból neki akar látni a Nagybánya melletti bányászati hulladék feldolgozásának, és a hírek szerint engedélyt is kapott rá. 5 év alatt 8,5 millió tonna anyagot akar újból felhasználni, és azt ígéri, a 165 hektáros területen közben elvégzi az ökológiai rehabilitációt. Ez jól hangzik, csakhogy a hírek szerint ehhez ciános technológiát szeretne használni. A helybeliek fenntartásokkal fogadják a tervet. Két éve népszavazáson a többség elutasította a beruházást, amelyet a nagybányai önkormányzat úgy próbál megakadályozni, hogy lakóövezetté nyilvánította az érintett területet. Emiatt a Romaltyn Mining perben áll a várossal.
Bár elsősorban a román kormánytól várja a megoldást, azért a magyar kormányt is tájékoztatta a Nagybányán tervezett bányaberuházásról a város polgármestere, Catalin Chereches – közölte az Agerpres hírügynökség. A polgármester levele a 13 évvel ezelőtti katasztrófáról és egy esetleges újabb baleset következményeiről szól.
A tájékoztatásra hivatalosan még nem reagáltak a magyar oldalról. Csupán Jávor Benedek országgyűlési képviselő, az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért szakpolitikusa nyújtott be írásbeli kérdést az ügyben a környezetvédelemért felelős miniszterhez, és az LMP írt levelet.
– A magyar kormánynak határozottan fel kellene lépnie ez ügyben, épp a 13 évvel ezelőtti katasztrófára hivatkozva, követelni a szennyező források megszüntetését. Ezt a határozottságot mi nagyon hiányoljuk – mondta lapunknak Fridrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője. – Bebizonyították a kisebb folyószennyezések, hogy a határ túloldalán nem tanultak a történtekből. Ahelyett, hogy a veszélyes helyzeteket elhárítanák, újabb potenciális szennyező forrás létesül a Maros vízgyűjtő területéhez tartozó Verespatakon és Nagybányán.
A természetvédő szerint igenis lehet eredménye annak, ha a magyar kormány fellép, ezzel támogatná az ottani tiltakozókat is. – A román politikusok érdekeltek lehetnek a bányaberuházások elindításában, viszont ott is sokan ellenzik a cianidos technológia alkalmazását, a döntéshozók pedig ezzel a táborral sem szeretnének ujjat húzni – említ egy fontos szempontot Fridrich.
– Ezért húzódnak évek óta az engedélyezési eljárások, ezért megy az egyensúlyozás, taktikázás. A végső megoldás persze az lenne, ha Románia – Magyarországhoz, Csehországhoz, Németországhoz hasonlóan – betiltaná a ciántechnológia alkalmazását. Egy ilyen értelmű törvénymódosítási javaslat évek óta vár a parlament előtt, de eddig nem tárgyalták.