Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A hangyacsípés – valójában harapás – azért annyira kellemetlen, mert a rovar hangyasavat fecskendez a sérülésbe.
Ez a vegyület lehet ugyanakkor a jövő üzemanyaga és energiahordozója, mert hangyasavként hatékonyan lehet tárolni a hidrogént, és könnyen fel lehet szabadítani áramfejlesztés céljára. A téma Svájcban dolgozó magyar kutatóját kérdeztük. A világegyetem legkönnyebb, legegyszerűbb és leggyakoribb kémiai eleme a hidrogén. Az oxigénnel reagáló, vagyis elégő hidrogéngáz sok energiát szabadít fel, az égéstermék pedig a tiszta víz – tehát igencsak környezetbarát energiahordozó és üzemanyag lenne. A hidrogéngazdaság utópiájának pontosan ez a lényege, vagyis a tisztán égő gázzal lehetne kiváltani a kőolajat, a szenet és a földgázt. Az elképzelés fő akadálya az, hogy meglehetősen nehézkes tárolni, szállítani és felhasználni a gázt.
Gáz halmazállapotban a hidrogén rendkívül robbanásveszélyes, így nagy nyomáson nehéz, ellenálló, vastag falú acél- vagy kompozit anyagú tartályokban kell tárolni, és ha nagy mennyiség kell a gázból, akkor a tartály kezelhetetlen méretű lenne. Ha csővezetékben akarjuk továbbítani, a nyomásprobléma mellett azzal is számolni kell, hogy a hidrogén miatt túlságosan merevvé válik a vezeték fala. Ha pedig folyékony hidrogént használnánk, a gázt mínusz 252 Celsius-fokra kell lehűteni és kriogén (rendkívül alacsony hőmérsékletű) folyadéktartályokban kell tárolni. Itt kerül képbe a hangyasav.
Laptoptöltés hidrogénnel
A svájci, Lausanne-i Műszaki Egyetem (EPFL) és a Rostocki Egyetem német, magyar és angol kutatói olyan technológiát fejlesztettek ki, amely egyszerre kínál megoldást a hidrogén tárolására és visszaforgatására. A hidrogén kinyerése céljából már egy ideje foglalkoztatja a kutatókat a hangyasav (HCO2H) és sói, az úgynevezett formiátok. Az eljárás alapvető problémája a savból a hidrogénnel együtt felszabaduló szén-dioxid elválasztása és újra hasznosítása. Egy vaskatalizátor segítségével azonban most sikerült erre megoldást találni. Katalizátor anyagra mindenképpen szükség van a kémiai reakció beindulásához, mert a hangyasavból spontán módon nem fejlődik hidrogén. Azáltal, hogy folyékony hangyasavból egyszerű, környezetbarát módszerrel lehet hidrogént előállítani, szükségtelenné válhatnak a nagynyomású hidrogéntartályok, vagyis a fenti problémák jó része megoldható.
“A hangyasavas hidrogéntárolási eljárás legnagyobb előnye a hatékonysága. A súlyos, többnyire acél hidrogéntároló tartályokban 350 atmoszféra nyomáson kell tartani a gázt. Literenként 28 gramm hidrogént lehet ezzel a módszerrel tárolni, hangyasavval ehhez képest literenként 53 grammot lehet elérni. A hangyasav szobahőmérsékleten folyékony, tárolására elég egy műanyagkanna. Ráadásul jól ellenőrizhető, kis mennyiségben szabadítható fel belőle a hidrogén, mindig annyi, amennyire éppen szükség van” – mondta az [origo] kérdésére dr. Laurenczy Gábor, az új hidrogéntárolási módszerrel foglalkozó kutatócsoport magyar vezetője, az EPFL kémiai tanszékének professzora.
Az eljárás lényegét 2006-ban szabadalmaztatták, jelenleg két, egy svájci és egy kanadai cég hasznosítja a módszert. Ez utóbbi vállalat mobiltelefon- és laptop-töltőegységet, valamint számítógépes szünetmentes tápegységet tervez gyártani egy 150, illetve 2000 watt teljesítményű berendezéssel. E két eszközben a hangyasavból felszabaduló hidrogént üzemanyagcellában használják fel, így termelve elektromos áramot.
A teljes cikk itt olvasható.