Dzsungel az Antarktiszon?

Sűrű trópusi erdő boríthatta 52 millió évvel ezelőtt a Föld egyik jelenleg legbarátságtalanabb területét, az Antarktiszt.

A Frankfurti Egyetem és Klímakutató Központ (BiK) kutatói a tengerfenék alól, ezerméteres mélységről hoztak fel vizsgálandó anyagot, amelyben pollenre és spórákra, egy trópusi-szubtrópusi esőerdő nyomaira bukkantak.
A Nature című szaklapban csütörtökön megjelent tanulmányukban a szakértők bemutatták eredményeiket, amelyek szerint 52 millió évvel ezelőtt az Antarktisz partjainál esőerdő nőtt. „Akkoriban a mainál 50-60 Celsius-fokkal melegebb volt, mint most” – mondta el Jörg Pross paleontológus. Ezekért az éghajlati viszonyokért a légkör magas szén-dioxid-tartalma és a meleg tengeráramlatok a felelősek. A szén-dioxid koncentrációja akkor kétszer akkora volt, mint ma. A múltba tekintésből kiindulva a Föld klímájára vonatkozó jóslatokba is bocsátkoztak a kutatók. „Ha a szén-dioxid-kibocsátás a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével változatlan ütemben halad, az akkori légköri koncentrációt néhány évszázadon belül újra elérjük” – fejtette ki Pross.

Ha a tengerek szintje 70-80 métert emelkedik, és ez a kutatók becslése szerint a jégtömegek olvadását tekintve hosszútávon elkerülhetetlen, Németország nagy része a víz alá süllyed. Pross szerint Észak-Németországot elárasztja a víz, Köln harminc méterrel lesz a víz alatt, Mainz és Lipcse kikötővárossá válik. Az amerikai keleti part teljesen víz alá kerül, a New York-i Szabadság-szoborból pedig mindössze húsz méter állhat majd ki. Más kutatások azonban arra utalnak, hogy a sarki jég olvadása nem járna ilyen drasztikus vízszintemelkedéssel.

Ajánlott tartalom

Az aszály vagy a belvíz veszélyeinek előrejelzésében is segíthet a HUN-REN ATK kutatói által kifejlesztett talajhidrológiai adatbázis

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (HUN-REN ATK TAKI) kutatói elkészítették a HU-SoilHydroGrids 3D talajhidrológiai adatbázis 1.0 verzióját, amely új lehetőségeket nyújt országos léptékű környezeti problémák ‒ többek között az aszály, a belvíz és a vízmegtartás ‒ elemzésére irányuló kutatások számára. Munkájukat a Science of The Total Environment folyóiratban publikálták, open access formában.