A tenger élelmezőnk: egymilliárd ember fehérjeforrása, javarészt a fejlődő országokban. Az élelmiszermultiknak nemcsak érdekükben áll, de kötelességük is, hogy megállítsák a tengerek szennyezésének, savasodásának és a biológiai sokszínűség csökkenésének folyamatát. Amíg nem késő. Egyre közeledik a visszafordíthatatlan változás pillanata, figyelmeztetnek a szakértők.
A johannesburgi ENSZ-csúcstalálkozón kitűzött célt, miszerint 2015-re helyreállítják a tengerek megcsappant halállományait, már biztosan nem sikerül véghezvinni. Az óceánok a globális felmelegedés és a légkör üvegházgázokkal való telítődése miatt egyre inkább elsavasodnak, mert jóval több szén-dioxidot nyelnek el a bennük lévő korallszigetek és mészvázas élőlények, mint a történelem korábbi korszakaiban. Az oxigénmentes „halálzónák” területe egyre csak nő.
Közpénzek és magánpénzek összedobása, kormányzati finanszírozású természetvédelmi programok, helyi közösségek önsegélyezése – minden eszközt be kell vetni a tengerek állagának romlása ellen folytatott harcban, javasolja a Világbank 29 oldalas tanulmánya, mely 21 szakértő munkája, jelentette a Reuters.
Aktivisták az élelmiszer-ipari konglomerátumokra mutogatnak.
Az évi egymilliárd dolláros forgalmú amerikai cég, a Bumble Bee Foods például környezetvédő csoportokkal dolgozik együtt, hogy csakis fenntartható módszerekkel kifogott tonhal kerüljön termékeibe. A vállalat hamarosan új partneri együttműködéseket jelent be a Fidzsi-szigetekre, Mauritiusra, Kolumbiára és más országokra vonatkozóan.
Az ENSZ egy szeptemberben napvilágot látott tanulmánya szerint az óceánok felszínének a hőmérséklete 0,9 Celsius-fokkal melegedett az 19. század, vagyis az ipari forradalom kezdete óta. Ez már fele annak a 2 Celsius-fokos felmelegedésnek, amit a kiotói jegyzőkönyv még elfogadhatónak vél, mielőtt a további melegedés erőteljes légköri klímaváltozáshoz vezetne, írja a piacesprofit.hu.