Évente 6,4 millió tonna szemét kerül a hét világtengerbe, ami azt jelenti, hogy az óceánok minden egyes négyzetkilométerére 46 ezer darab, hulladéknak számító műanyagtárgy jut - számolt be az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP.

Évente 6,4 millió tonna szemét kerül a világ tengereibe

Évente 6,4 millió tonna szemét kerül a hét világtengerbe, ami azt jelenti, hogy az óceánok minden egyes négyzetkilométerére 46 ezer darab, hulladéknak számító műanyagtárgy jut – számolt be az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP.

A szemét túlnyomó része a nemzetközi hajózás számlájára írható, a kapitányok ugyanis gyakran döntenek úgy, hogy a kikötőkben fizetendő szemételszállítás helyett a nyílt vízen szabadulnak meg a felgyülemlett hulladéktól. Emellett jelentős mennyiségű háztartási- és ipari szemét is érkezik a folyókon keresztül a tengerekbe, ahol aztán a tengeráramlás és a szél szétsodorja a hulladékot.

Évente több mint egymillió tengeri madár pusztul el gyötrelmesen a vízbe került szeméttől, de a teknősök és tengeri emlősök is odavesznek, utóbbiak akár százezres nagyságrendben. Az állatok gyakran beleakadnak a csomagolóanyagokba, megfulladnak vagy éppen éhen halnak, mert gyomrukat műanyagdarabok tömítik el. A Greenpeace természetvédő szervezet szerint az Északi-tengeren élő sirályhojszák 97 százalékának gyomrában található műanyag, átlagosan 0,31 gramm. Ez az ember számára olyan lenne, mintha egy szelet kenyeret műanyaghulladékkal “ízesítve” kellene elfogyasztania.

Ajánlott tartalom

A klímaváltozáson a fásítás segíthetne leginkább

Az erdőtelepítés, a fásítás az egyik legjobb eszköz a klímaváltozás negatív hatásainak kompenzálására - mondta az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Balatonszárszón pénteken.