Jövőre személyenként havi 150 forinttal drágul a szemét elszállítása, mert az EU elvárása, hogy minél kevesebb háztartási hulladék kerüljön lerakóba, és egyre nagyobb arányban hasznosuljon.

Évi 300 kiló hulladékot termel minden magyar

Jövőre személyenként havi 150 forinttal drágul a szemét elszállítása, mert az EU elvárása, hogy minél kevesebb háztartási hulladék kerüljön lerakóba, és egyre nagyobb arányban hasznosuljon.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség új szervezetként jövőre 16,5 milliárd forintból gazdálkodhat – mondta Vámosi Oszkár ügyvezető egy budapesti sajtótájékoztatón. Tájékoztatása szerint az idén 60 ezer tonna szelektíven gyűjtött hulladék gyűlt össze az országban, jövőre ezt 80 ezer tonnára akarják emelni. Felkértek 120 céget, hogy tegyenek ajánlatot arra, mennyi szelektív hulladékot gyűjtenének be jövőre. Az ajánlatokról január közepén várható döntés. Az ipari hulladék – akkumulátor, gumiabroncs, elektronika és egyebek – begyűjtésére most készítik elő a közbeszerzési eljárást. (Több sikertelen közbeszerzési eljárás után a Dél-Dunántúlon is beindul a szelektív hulladékkezelés.) Varga József szakmai tanácsadó a rendezvényen arról számolt be, hogy Magyarországon személyenként évi 300 kilogramm háztartási hulladék keletkezik. A unió elvárásának megfelelő cél az, hogy ebből minél kevesebb kerüljön lerakóba, és egyre nagyobb arányban hasznosuljon. Ezért jövőre már fejenként 6 eurót kell fizetni a 300 kilogrammnyi szemét lerakásáért, ami azt jelenti, hogy személyenként havi 150 forinttal drágul a szemét elszállítása. Megjegyezte: Németországban a szemét tonnánkénti lerakási díja 100 euró.

Budapesten házhoz mennének
Egész Budapesten úgynevezett házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszert alakítana ki a főváros; az erről szóló uniós projekt benyújtásáról még ősszel döntött a Fővárosi Közgyűlés. Jelenleg többnyire a hulladékgyűjtő szigeteken gyűjtik a szelektív hulladékot Budapesten, ugyanakkor van négy mintaprojekt az V., a VII., a IX. és a XIII. kerületben, ahol már működik az úgynevezett házhoz menő rendszer. Ennek lényege, hogy társasházanként külön gyűjtik az egyes hulladéktípusokat, a papírt, műanyagot és fémet, és ezeket így is szállítják el. Szűcs Panni, a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) szóvivőjének tájékoztatása szerint ezt szeretnék kiterjeszteni az egész fővárosra, ami 2011 és 2013 között 15 milliárd forint uniós támogatásból valósítanák meg. (2010 végén már mintegy 8 millió embernek volt lehetősége az italos kartondobozok szelektív gyűjtésére, de csak 10 százalékuk gyűjtötte valóban külön ezt a hulladéktípust.)

Ahol probléma az, hogy több kukát kellene kihelyezni, ott megmarad a szigetes rendszer. A nagyjából 1000 hulladékgyűjtő sziget száma viszont csökken, és az igényekhez alakítva más helyekre költözik – mondta a szóvivő, aki arra is kitért, hogy 2016-ig, illetve 2020-ig több, a hulladék feldolgozására, újrahasznosítására vonatkozó uniós irányelvet kell teljesítenie a fővárosnak, és ezt csak úgy tudja megtenni, ha időben elkezdi a szelektív gyűjtést. Az uniós pályázaton a fővárosi önkormányzat a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. bevonásával indul.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.