Farkasok árulkodnak a klímaváltozásról

Kutatók a Sziklás-hegység szürke farkasainak viselkedés alapján fejlesztettek ki egy új modellt, amivel meg tudják jósolni, hogy az állatok miként reagálnak a klímaváltozásra. A tanulmányban leírt eredmények alapján a kutatók könnyebben megtalálják a felmelegedéshez könnyen alkalmazkodó fajokat, és azokat, amiket a változás miatt a kihalás fenyeget.

Most már meg tudjuk határozni, hogy a farkasok miként reagálnak a klímaváltozásra, és ez alapján elkészült egy számítógépes modell, ami más élőlényekre, apró élősködőkre és nagyobb növényevőkre is alkalmazható – mondta Tim Coulson, a londoni Imperial College professzora, a kutatás vezetője. A tudósok most először tanulmányozhatják az állatok viselkedésén és a genetikáján keresztül a klímaváltozásra adott reakciókat. A Utah és a Kaliforniai Egyetem kutatói helikopterről 280 farkast vadásztak le nyugtatólövedékkel, majd megmérték őket, és vérmintát vettek tőlük. Így több mint egy évtizednyi adatot gyűjtöttek be a Yellowstone Nemzeti Park falkáiról. A farkasokat a kilencvenes években telepítették vissza a Yellowstone területére, hetven évvel a kiirtásuk után. A tizenkilencedik század végétől a huszadik elejéig a Sziklás-hegység nyugati oldalára érkező telepesek szándékosan lőtték le, mérgezték meg és ejtették csapdába a farkasokat – mindezt a szövetségi kormány támogatásával, amely haszonállatokat akart eladni a környéken. Az utolsó farkast az 1920-as években lőtték ki a park területén. Az újratelepítés óta viszont nagyon megnőtt az állomány. A vadőrök szerint Montana, Idaho, Wyoming, Oregon és Washington állam területén összesen ezerhétszáz farkas él – ez körülbelül ötször annyi, mint az eredeti visszatelepítési tervben kitűzött egyedszám.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Az aszály vagy a belvíz veszélyeinek előrejelzésében is segíthet a HUN-REN ATK kutatói által kifejlesztett talajhidrológiai adatbázis

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (HUN-REN ATK TAKI) kutatói elkészítették a HU-SoilHydroGrids 3D talajhidrológiai adatbázis 1.0 verzióját, amely új lehetőségeket nyújt országos léptékű környezeti problémák ‒ többek között az aszály, a belvíz és a vízmegtartás ‒ elemzésére irányuló kutatások számára. Munkájukat a Science of The Total Environment folyóiratban publikálták, open access formában.