Ausztrál kutatók szerint a klímaváltozás a felelős azért, hogy hazájukban 205 időjárási rekord dőlt meg az elmúlt három hónapban az extrém forró nyár miatt, a szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy egyre gyakoribbak lesznek az időjárási szélsőségek, ami veszélyt jelent az energiabiztonságra és a mezőgazdaságra, írja az MTI.
A Climate Council (klímatanács) nevű független kutatóintézet által kedden közzétett jelentés szerint Ausztrália keleti partvidékén minden idők legforróbb nyara volt az idei, miközben Nyugat-Ausztráliában pusztító hatalmas esőzések szempillantás alatt okoztak áradásokat. Keleten és a középső országrészben a forróság hatalmas bozóttüzekkel járt.
A december elseje és február 28-a között tapasztalt szélsőségességek a jövőben valószínűleg rendszeressé válnak – írták a szakemberek. A jelentés szerint Sydneyben, Brisbane-ben és Canberrában 2017 nyara volt a valaha legmelegebb, az új-dél-walesi Moree-ban 54 egymást követő napon mértek 35 Celsius-fok fölötti hőmérsékletet. Adelaide-ben az idei volt a legmelegebb karácsony 41,3 Celsius-fokal. Új-Dél-Walesben a nyári átlaghőmérséklet 2,57 Celsius-fokkal magasabb volt a nyári átlagnál. Perthben 192,8 milliméter csapadék hullott egyetlen zivatarban.
Will Steffen, a jelentés vezető szerzője úgy vélte, nagy az esélye annak, hogy újabb rekordok dőlnek meg Sydneyben és más térségekben 2025-ig vagy 2030-ig.
A jelentés szerint a szélsőséges időjárás terheket ró az ország energiaellátására. Idén nyáron számos alkalommal sújtotta áramkimaradás az ország különböző részeit, amikor a hőmérséklet folyamatosan 40 Celsius-fok fölött volt. A tudósok szerint fennáll a veszélye, hogy ennél is több áramkimaradás lesz. A klímaváltozás az ország fő gazdasági ágazatát, a mezőgazdaságot is fenyegeti, csökkentheti a termésátlagot – hívták fel a figyelmet a kutatók. A Climate Council jelentése egy nappal azután látott napvilágot, hogy egy másik tanulmányukban ausztrál tudósok arra figyelmeztettek, a klímaváltozás maradandó károkat okozott Ausztrália állat- és növényvilágában, egyebek között megsemmisítette a Nagy-korallzátony északi és középső térségének 35 százalékát.