Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Az Ausztria délkeleti részén fekvő kis Németújvár (Güssing) a megújúló energiaforrásokra épít: a 4300 lakosú település energetikai önellátási modelljével saját határain túl is sikereket arat.
A közelmúltban felavatott legújabb létesítménye egy 1 megawatt teljesítményű, faforgácsból gázt termelő üzem. A gázt be lehet táplálni a földgázhálózatba, városi fűtésre is fel lehet használni, de erőművek működtetésére, sőt gépkocsik üzemanyagaként is hasznosítani lehet.
A fa gázosítására egy svájci céggel partnerségben kidolgozott módszer az energetikai óriások figyelmét is felkeltette. A svéd Vattenfall, a francia EDF és a német E.ON is érdeklődik – közölte Peter Vadasz, a burgenlandi falu polgármestere. Az erőmű egy 25-ször nagyobb teljesítményű változatát Göteborgban készülnek felépíteni. A magyar határon fekvő festői kisváros a 90-es évek elejétől igyekszik megteremteni energetikai függetlenségét különböző decentralizált, alternatív projektek révén, amelyek a helyi sajátosságokra épülnek.
A mezőgazdasági tevékenység és az erdős területek által szolgáltatott biomassza, illetve a napenergia felhasználása jelentette azokat az adukat, amelyek révén Németújvár fellendítette gazdasági helyzetét. A projektet 1996 óta a megújuló energiákkal foglalkozó európai központ (EEE) koordinálta, és részben az Európai Unió pénzelte. Kezdetben a szélenergiát is be akarták fogni vitorlájukba a település lakói, de ehhez nem volt jó a széljárás. Többféle alternatív megoldásra építettek, hogy kombinált módon hőenergiát, elektromos áramot és bioüzemanyagot állítsanak elő kukoricából, repcéből, mezőgazdasági hulladékokból, fából – vagy a napsugarakból. “Évente 120 millió kilowattóra fűtőenergiát és 45 millió kilowattóra villamosságot állítunk elő – hangsúlyozta Reinhard Koch, az EEE igazgatója. – Az áram eladásából 6,7 millió euró jövedelemre teszünk szert”.
Peter Vadasz, akit 1992 óta folyamatosan újjáválasztottak tisztségébe, elmondta, hogy a projektek révén 12 év alatt a település 1100 új munkahelyet hozott létre. Mivel a község határozza meg a fűtés díját, pénzügyi ösztönzőket tudtak nyújtani ahhoz, hogy vállalatok telepedjenek le náluk, a jövedelmet pedig újra befektették a város megújításába. A válság azonban őket is érintette: egy napelemeket gyártó helyi üzem kénytelen elbocsátani alkalmazottainak felét, mert nem kapott elég megrendelést.
A település energiapolitikája a környéken is követőkre lelt. A 28 ezer lakosú járás, amelyben található, abban bízik, hogy 2010-re elérheti a teljes energetikai függetlenséget: addigra több tucat, alternatív energiát szolgáltató üzem is megvalósulhat. A szén-dioxid-kibocsátás 85 százalékkal csökkenhet a korábbi, csak szénre épülő energetikai modellhez képest. Nem hiányzik a nemzetközi elismerés sem: május elején a polgármester az ENSZ bécsi irodáiban is bemutatta a németújvári ökomodellt. Olyan sikerrel, hogy Srí Lanka környezetvédelmi minisztere kifejezte óhaját a osztrák községben elért eredmények helyszíni tanulmányozására. A kutatók közben új projekteken dolgoznak. A gáz után dízelolajat és benzint és elő akarnak állítani a faforgácsból. Olyan agroüzemanyagot szeretnének kikísérletezni, amely nem fenyegeti a szántóföldi kultúrákat.
