Hideg van, de úgyis mind megsülünk

Egy sor időjárási és éghajlati szélsőséget figyeltek meg szerte a világon, hőmérsékleti meleg- és hidegrekordokat mértek világszerte – a Meteorológiai Világszervezet éves jelentései évek óta így kezdődnek, de a tavalyi év kiemelkedett időjárási extremitásokban.

Nemigen vitatható, hogy itthon is érezhető a globális klímaváltozás hatása. Szinte a szemünk előtt elevenedtek meg a katasztrófafilmek tavaly, még soha nem volt ilyen sok szélsőséges időjárási esemény korábban. Ősszel a Sandy hurrikán tombolt Észak-Amerikában, pusztító árvizek voltak Pakisztánban, Kolumbiában, Kínában, Oroszországban mínusz 45 Celsius-fokot mértek, havazást jelentettek a Közel-Keleten – ezek az események önmagukban is rendkívülinek számítanak, de ilyen sűrűn egymás után már a globális éghajlatváltozást jelezhetik. A klímakutatók korábbi figyelmeztetései valóra váltak, ráadásul további szélsőségek várhatók – figyelmeztet Michel Jarraud, a Meteorológiai Világszervezet egyik vezetője. Omar Baddur, a genfi székhelyű szervezet kutatója szerint minden évben vannak extrém időjárási helyzetek, de igencsak szokatlan, hogy szinte egy időben jelenjenek meg a világon. Tavaly túl sok ilyen különleges esemény volt, ami azt jelenti, hogy a globális éghajlatváltozásnak már jól látható jelei is vannak, és az is világos, hogy a klímaváltozás nemcsak növekvő hőmérsékletet jelent, hanem intenzív, kellemetlen, szokatlan időjárási anomáliákat is.

Hőség és rekordhideg
Öt országból jelentették, hogy megdőlt az addigi éves hőmérsékleti rekord, de egy országban sem volt hidegrekord. Ha csak az elmúlt hetek időjárását nézzük, rekordokról és szélsőségekről hallunk. Az ausztrál meteorológiai szolgálat új színeket (lilát és rózsaszínt) adott hozzá a hőtérképhez, még éjszaka sem hűl le a levegő, 2013 első nyolc napja minden idők húsz legmelegebb napja között van. Braziliában is szokatlanul meleg van: 1915 óta nem mértek ilyen hőséget Rio de Janeiróban, tíz év óta először áramkimaradások lehetnek, mert a hőségtől elpárolgó víz miatt kevesebb áramot tudnak termelni a vízerőművek.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.