Szeged - Szegeden, a Kukorica utcai panelházak közös képviselője számolta ki: ha távfűtésről hőszivattyúra állnak át, nyolc év múlva harmadára csökken a fűtésköltségük. Az önálló fűtés 3 hónap alatt kivitelezhető. A távhőszolgáltató kételkedik, de nem gördít akadályt a leválók elé.

Hőszivattyúval válnának le a távhőről

Szeged – Szegeden, a Kukorica utcai panelházak közös képviselője számolta ki: ha távfűtésről hőszivattyúra állnak át, nyolc év múlva harmadára csökken a fűtésköltségük. Az önálló fűtés 3 hónap alatt kivitelezhető. A távhőszolgáltató kételkedik, de nem gördít akadályt a leválók elé.

Panelházban még sehol nem működik saját hőszivattyús – nem termálvizes – fűtés Szegeden. A rókusi Kukorica utcai négyemeletes házak lakói a napokban számolták ki a távfűtésről való leválás költségeit. Vámos Tamás közös képviselő úgy fogalmazott, hogy a lakók fűtésköltségei 8 év után a mostani harmadára esnek vissza. Hasonló geotermikus fűtésrendszert szerelnek be, mint a szomszédos Csaplár Benedek utcai új társasháznak. 

– A teremgarázs egy autóbeállónyi helyén elfér a készenléti melegvíz-tartály, mellette a kompresszor. Ez hozza fel az alatta lévő 117 méter mély kútból a 15-16 fokos vizet. Hőcserélőn átvezetik; alig kell melegíteni, hogy a padlófűtésünkben végigmenjen. Az 53 négyzetméteres lakásunkban az egészből csak egy mérőóra látszik – magyarázta a házban lakó Bodó Andrea, akit telefonon értünk el. A „használt” víz 5 fokkal hidegebb, amikor a másik kúton visszanyomják a földbe. Termosztáton beállítom télen fűtésre, nyáron hűtésre. 5500-6000 forint havonta a villanyszámla, és 500 forintot fizetünk karbantartásért.

Az új társasház lakói a 13,5 milliós vételárban fizették ki a geotermikus fűtőrendszer árát. Megéri a panelházakba utólag beépíteni? Vámos Tamás úgy kalkulál, hogy hasonló hőszivattyús megoldással pluszköltség nélkül megoldható. A technikai különbség: panelben duplafalú csőben hőátadó folyadék kering. Azt számolta ki: a Kukorica utcában nyolc éven át megközelítőleg a mostani 15 ezer forintot fizetik tovább a lakók a fűtésért a közös költségben. Az garantálja, hogy behajtható legyen. Az összeg fix, hitelként működik, a kivitelező konzorciuma áll a háttérben. Nem tesznek jelzálogot a lakásra. Lakáskasszát és állami, valamint uniós fűtéskorszerűsítési támogatást használnak fel. Ezért cserébe a lakóházakon nyílászárókat cserélnek, szigetelik a homlokzatot, lecserélik a radiátorokat, hogy nyáron hűtésre is alkalmasak legyenek. A rókusi panelekben most a költségeket egyeztetik, áprilisban dönthet a lakóközösség a leválásról. Ősztől akár az új rendszert használhatják.

Nincs akadálya az önállóságnak

Nehezen képzelhető el, hogy egy tömbnyi, 30-60 lakás sok évre elkötelezné magát hosszú évekre abban a reményben, hogy utána kevesebbet fizessen a fűtésért. Nagyjából 1 millió forint terhet jelent lakásonként. Ráadásul a távfűtés minimum 70 fokos vizet küld, a fele ennyire meleg víz kevésnek tűnik a felfűtéshez – hallottuk a Szegedi Hőszolgáltató Kft. főmérnökének, Ficzere Lászlónak az aggályait. A társaság ügyvezető igazgatója, Básthy Gábor korábban elmondta: eddig legfeljebb kéttucatnyi szegedi lakás vált le a távfűtési rendszerről. Nem számít rá, hogy ez a szám megugrana a közeljövőben. Ha betartják a törvényi előírásokat, nincs akadálya az önállósodásnak, ami a hőszolgáltató számára semmiféle pluszterhet nem jelent.

Ajánlott tartalom

A fenntartható fűtési megoldások jövője: a hőszivattyú

A klímaváltozás korában egyre sürgetőbbé válik a fenntartható és energiahatékony alternatív megoldások keresése, különösen az otthonaink fűtésének területén. Az innovációk középpontjában álló hőszivattyúk nemcsak csökkenthetik a háztartások energiafogyasztását, hanem jelentős mértékben hozzájárulhatnak a környezeti terhelés minimalizálásához. De miért érdemes ezt a technológiát választani, és hogyan alakíthatják át a fűtési rendszerek jövőjét? A következő cikkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.