Az egész éves áramfogyasztást fedezheti és karbantartást sem igényel a hálózatra kapcsolt napelemes rendszer. Az engedélyeztetést és telepítést érdemes szakcégre bízni.
A napelemes rendszer kiválasztását az áramfogyasztás és a helyszín lehetőségei határozzák meg. Ha van villamos hálózat (be van kötve az áram), akkor a korszerűbb és jóval gazdaságosabb megoldás a hálózatra kapcsolt rendszer. Mivel az engedélyeztetés meglehetősen komplikált folyamat, mindenképpen érdemes napelem forgalmazó-telepítő szakcégekre bízni, azaz kulcsrakész rendszert “vásárolni”. Jó hasonlat lehet egy komplett fűtés rendszer kiépítése, annak kialakításában és engedélyeztetésében is a szakcégek a kompetensek – mondta el Szolnoki Ádám. Azt, hogy mekkora és milyen napelemes rendszerre van szükségünk, az áramfogyasztás és a helyszín határozza meg. Legpontosabban az egy év alatt elfogyasztott áram, azaz kWh (kilowattóra) mennyiség alapján lehet tervezni, a rendelkezésre álló tetőfelület figyelembe vételével. Ez alapján előzetes igénybejelentést kell benyújtani a szolgáltatóhoz.
Mivel a rendszert 50 kilowatt (vagy kVA) alatt (lakossági méret tipikusan 2,5-8 kWp) köteles a szolgáltató befogadni, így a válaszként kapott feltételek között a használható eszközök, esetleg a szükséges átalakítások szerepelnek jellemzően. (A napelemek névleges óránkénti teljesítményét, névleges csúcsteljesítményét kWp-ben, “kilo watt peak”-ben adják meg.) Ezt követően a szolgáltató felé csatlakozási tervdokumentációt kell benyújtani, ami megfelelés esetén jóváhagyásra kerül – ezt szintén a szakcégek készítik el. Elvileg ekkor kezdődne a kivitelezés, ami 1-4 napig tart összesen, de szakcégek – ismerve a rendszertervek kritériumait, a kettőt párhuzamosan is intézhetik. A jóváhagyást követően az ügyféllel a szolgáltató szerződést módosít (ebben szerepel, hogy van egy háztartási méretű kiserőmű (HMKE) is a hálózatán).
A teljes cikk itt olvasható.
Egy korábbi anyagunk az áramtermelésről:
[media id=74 width=320 height=240]