Iszapömlés – Három megyében veszélyhelyzet, négyen meghaltak

Három megyére rendelte el veszélyhelyzet kihirdetését a kormány kedden a kolontári vörösiszap-tároló gátszakadása miatt. Több mint egymillió köbméternyi szennyezőanyag öntött el három környező települést; négyen meghaltak, több mint százan megsérültek, hét embert pedig még keresnek, több száz családot ki kellett telepíteni. A vörösiszap-áradás a Marcal folyó mellett a Rábát és a Dunát is elérheti.

A kormány veszélyhelyzet kihirdetését rendelte el Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megye területére. Délután összeül a Kormányzati Koordinációs Bizottság. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) hangsúlyozta, hogy nem kell akut sugár-egészségügyi ártalomtól tartani Ajka térségében.
Pintér Sándor belügyminiszter és Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője kedd délben megérkezett Kolontárra. A helyszínre utazott Hatala József országos rendőrfőkapitány is.
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár délelőtt Kolontáron azt mondta, négyen haltak meg az iszapömlés miatt az ajkai térségben: egy 35 éves férfi megfulladt, mikor a terepjáróját felborította az iszaplavina, egy idős embert az otthonában ért a halál, mikor a házára zúdult az áradat, meghalt továbbá egy hároméves gyermek és egyéves kishúga.

Az államtitkár akkori közlése szerint egymillió köbméter iszap folyt ki és még mindig ömlik a szennyezőanyag az ajaki timföldgyár 9-es és 10-es zagytározójának gátszakadása nyomán. Már nemcsak Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely több ezres lakossága és élővilága, hanem egy 40 négyzetkilométeres terület került veszélybe. Illés Zoltán olyan ökológiai katasztrófának minősítette a helyzetet, amilyen még sehol a világon nem történt.
Marcaltő, Mórichida és Malomsok településnél magnézium- és kalcium-nitrátot öntenek a folyóba, hogy megakadályozzák, hogy a szennyeződés a Rábába, majd a Dunába jusson. A timföldgyár 10 tározójában 50 millió köbméter szürke- és 30 millió köbméter vörösiszapot tárolnak, ezek közül az utóbbi enyhén radioaktív és rákkeltő.
Az MTI tudósítója a helyszínről kedd délelőtt azt jelentette, hogy méteres magasságban állt a vörösiszap Devecser több részén. A városban több tucatnyi katonai jármű sorakozik, védőmaszkot viselő rendőrök próbálják a járható utakon irányítani a forgalmat. A város nagyobb részén nincs gáz- és áramszolgáltatás.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. kedd délelőtt közölte, hogy megkezdődött a zagytározó megrongálódott gátszakaszának helyreállítása. Hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi helyzetelemzésük szerint a cég a technológiai eljárás gondos betartása mellett sem észlelhette a természeti katasztrófa jeleit, s nem tehetett volna annak elhárítása érdekében. A MAL közölte azt is, hogy a vörösiszap az EU hulladékszabványa szerint nem minősül veszélyes hulladéknak. A cégvezetés a közleményben részvétét fejezi ki a tragédiában érintett családoknak.
A környezetvédelmi felügyelőségek a történtek miatt felülvizsgálják az úgynevezett zagytározók engedélyét – mondta Csepregi István, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgatója.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt ígérte, hogy az állam is hozzájárul a katasztrófa okozta károk enyhítéséhez. Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke közölte: ahogy megközelíthetőek lesznek a vörösiszappal elöntött települések, a biztosítók megkezdik a kárfelmérést, majd a kifizetést is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy szerinte a károsultak jelentős hányadának nincs lakásbiztosítása.

A Kolontár melletti tározóból kizúduló vörösiszap másfél kilométeren teljesen elmosta a vasúti pályát, a vonatok ezen a vasútvonalon akár 100 percet is késhetnek. A MÁV azt javasolja, hogy a Szombathelyre, Pápára és Celldömölkre utazók a Budapest-Győr-Csorna-Szombathely elkerülő útvonalat válasszák.
Az iszapömlés miatt korábban lezárt valamennyi útszakasz járható már a térségben. Kolontár és Devecser határában ellenőrző-áteresztő pontokat működtet a rendőrség, ezeken egyelőre csak a helyi lakosokat engedik át.
Magyarországon hatalmas méretű vörösiszap-tárolók találhatók a timföldgyárak közelében. A vörösiszap veszélyes hulladékként számon tartott anyag, a timföldgyártás mellékterméke. A timföldet bauxitból állítják elő, amelyet porrá őrölnek, majd erős lúgos kémhatású nátrium-hidroxiddal reagáltatnak magas hőmérsékleten és nyomáson. Itt a bauxitból kioldódnak az alumíniumvegyületek és vörösiszap marad vissza.

A vörösiszap átlagosan 24-45 százaléka vas-oxid (ettől kapja jellegzetes vörösesbarna színét), de egyéb fémvegyületeket (alumínium-oxidot, titán-dioxidot, szilícium-dioxidot, nátrium-oxidot és kalcium-oxidot is tartalmaz. 1 százalék alatti mennyiségben gallium-, vanádium- és ritkaföldfém-oxidok is találhatók benne. Ezen kívül maró hatású nátrium-hidroxidot tartalmaz az iszap. A vörösiszap nehézfémtartalma hétszerese az átlagos talajoknak.         A Magyarországon tárolt veszélyes hulladék döntő része vörösiszap, amelyből évente 800 ezer tonna keletkezik, és körülbelül 50 millió tonna van különféle tárolókban elhelyezve.
Az anyag a bőrt és a szemet marja, de akár tárgyakat is szétmarhat. A vörösiszap nehézfémeket tartalmaz, a legnagyobb problémát magas ólomkoncentrációja jelenti. Az ólom ismert idegméreg, kis mennyiségben is veszélyezteti a gyermekek idegrendszeri fejlődését, de emellett a vesét is károsítja. Ezenkívül az iszap több rákkeltő nehézfémet is tartalmaz – kadmium, arzén, higany -, és előfordulhat, hogy radioaktív anyagok is feldúsulnak a vörösiszapban.
A Veszprém megyei Kolontár település csupán egy kilométerre fekszik az ajkai timföldgyár tározójától. Az almásfüzítői timföldgyár vörösiszapot tartalmazó zagytározói pedig közvetlenül a Duna mellett találhatók.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.