Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A megújuló energiaforrások előnyeit jobban kellene használnia a Nemzeti Energiastratégiának, mely jelen formájában kijelölt fejlesztési irányokat nem veszi figyelembe, elmaradott, konzervatív elvek mentén tervez 2030-ig, áll a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) véleményében.
Eszerint a jogszabályban rögzített kétévenkénti felülvizsgálatban az energiaszektor fejlődését, a megújulós technológiák adta lehetőségeket sokkal nagyobb mértékben figyelembe kell venni. A továbbiakban az MSZIT álláspontját ismertetjük: Miközben az Európai Unió egyre ambiciózusabb széndioxid csökkentési és megújuló energia célokat tűz ki, és mind a fejlett, mind a gyorsan fejlődő országokban a megújuló energiák kapják az egyik legnagyobb szerepet, a 2011-ben elfogadott és jogszabályban rögzített Magyarország Nemzeti Energiastratégiája 2030-ig c. dokumentum (NES), bár akár fél évszázadra meghatározhatja a magyar energiaszektor jövőjét, mégis több évtizedes, elavult elvek mentén épül fel. Itt az ideje, hogy az energiastratégia is összhangba kerüljön a magyar és uniós szinten is meghirdetett zöld ipar és zöld energiafejlesztési elképzelésekkel, megfelelő arányban építsen a megújuló energiákra.
A környezetvédelem, az önállóság, az árstabilitás, a gazdaságfejlesztés kérdéskörei mentén alakul az uniós, és retorika szintjén a magyar energiapolitika is. Az Európai Bizottság beterjesztette a hosszú távú, Útiterv egy versenyképes alacsony széndioxid intenzitású gazdaság 2050-re című, jövőre vonatkozó tervet, amely 2050-re 80-95 százalékban széndioxid-kibocsátás mentes energiaszektort céloz meg. A széndioxid kibocsátás csökkentésben kulcsszereplők a megújuló energiák, ezen belül a szélenergia.
Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága a jelenlegiénél ambiciózusabb, 2020-ig 25 százalékos, 2030-ig 30 százalékos üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést céloz meg. Az Európai Megújuló Energia Tanács (EREC) állásfoglalása szerint a célok eléréséhez az EU-nak 2030-ra új, kötelező érvényű célokat kell kitűznie: az energiafogyasztást legalább 45 százalékban megújuló energiaforrásokkal kell kielégíteni. Bár a magyar energiastratégiát elfogadták, abban továbbra is szerepelnek a társadalmi szélegyeztetés során már jelzett hibák, melyek a döntéshozókat is félrevezetik. A NES 2030-at ezért összhangba kell hozni a kormány által meghirdetett zöld energia és zöld iparfejlesztési célokkal, mind a kirajzolódó nemzetközi szabályozási trendekkel. Különben az ország számára meglévő lehetőségeket elszalasztjuk.
Egy bölcs és stratégiai energiapolitika minden technológia és lehetőség pozitívumait igyekszik használni, így egy kiegyensúlyozott energiatermelő mixet hoz létre, ami minimalizálja a társadalmi költséget és kockázatot, és maximalizálja a hasznokat. A NES több technológia magas részarányát, egyszerűen ténynek, nem pedig a társadalmi hasznok maximalizálása érdekében racionálisan, legkisebb költség mellett megoldandó feladatként határozza meg. Így például a NES teljességgel figyelmen kívül hagyja a megújuló energiaforrások, és ezen belül a szélenergia import nyersanyag árváltozástól való függetlenségét, így a hazai, megújuló energiaforrás alapú villamos energiatermelés forint milliárdokban mérhető árstabilizáló hatását. Meg kell vizsgálni nagyobb megújuló energia részarány megcélzásának a lehetőségét. 2030-ra legalább 30 százalékos, 2050-re 50 százalékos részarányt kell kitűzni. Ahhoz, hogy a megújulók technikai sajátosságai mellett azok környezeti és gazdasági előnyei érzékelhetőek legyenek, az egyes megújulós technológiáknak el kell érniük egy kritikus mennyiséget. A stratégia lényegében egyik megújuló energiahordozót sem engedi ezen kritikus határ fölé növekedni.
A vizsgált forgatókönyvek megújulós villamos energia részarány szempontjából 2030-ra 15-20 százalékos, illetve 2050-ig mindössze 20-35 százalékos változatokkal számolnak. Csökkenteni kell a fosszilis és ezen belül a földgáz alapú energiatermelés szerepét. A vizsgált forgatókönyvek kész tényként és nem kezelendő feladatként tekintenek az import földgázfüggésre, hiszen a jelenlegi közel 30 százalékos földgáz részarányt minden forgatókönyv esetén 37-52 százalékra engedi felmenni. Az ingadozó és növekvő árú, teljes mértékben külföldről behozott földgáz szerepét csökkenteni kell. Az atomenergia szerepét reális szinten kell meghatározni, nem minden ésszerű határon túl növelni. A stratégia megalapozásánál alacsonyabb nukleáris részarányt tartalmazó forgatókönyvet is kell vizsgálni. A stratégia majdnem minden forgatókönyve az egyetlen atomerőmű kapacitásainak növelésével számol, tényként kezeli a kapacitásbővítést, axiómaként fogadja el a nukleáris energia részarányát, amivel a már most is hatalmas biztonsági kockázatot jelentő 37 százalékos arányt 50 százalékra engedi növelni. Meg kell vizsgálni a nukleáris kapacitások egy részének megújuló energiával való kiváltásának lehetőségét. Ahogyan ezt Németország és Svájc is megteszi. Magyarországon 500 megawatt kapacitás nukleáris blokk helyett akár szélenergiával is olcsóbban, hamarabb, kockázatos állami támogatás nélkül, biztonságosabban megépíthető.
A teljes cikk itt olvasható.
