Alkalmazkodó méhek

Napjainkban a tavasz átlagosan 10 nappal korábban érkezik, mint 1980-ban, világít rá egy új amerikai tanulmány, amelyet a Nemzeti Tudományos Akadémia kutatói hoztak nyilvánosságra. A változás kezdete 1970-re datálódik, ekkor figyelték meg először a kutatók a hőmérséklet drasztikus emelkedését.

A kutatók 106 különböző őshonos, méhek által beporzott növényfaj virágzási adatait hasonlították össze az elmúlt 130 évből. A méhek aktivitásáról szóló adatokat az Egyesült Államok 10 legnagyobb méhészetéből, múzeumokból és a Cornwall Egyetem gyűjteményéből származnak. “Elképesztő, hogy ezekből az adatokból pontosan meg tudjuk határozni, hogy egyes méhfajok mikor ébrednek fel a telelésből.” – mondta Bryan Danforth az etimológia professzora és a tanulmány társszerzője. “Ez azért lehetséges, mert az összes múzeumi példányról tudjuk a lényeges információkat, mint például a begyűjtés dátumát és pontos helyét, a beporzott növény nevét, az állat élőhelyét és a begyűjtő nevét.” – tette hozzá a szakértő. A tanulmány 10 Észak-Amerikában honos méhfajra koncentrál, köztük a Mason méhre, a celofán méhre, a kotró méhre és a poszméhre. Ezek a fajok szunnyadó állapotban telelnek át, és az elsők között ébrednek, hogy időben nekiláthassanak az őshonos növényfajok beporzásának.

Az ilyen fajok interakciójáról szóló kutatások létfontosságúak az etológusok számára, hiszen olyan ökológiai kölcsönhatásokra mutatnak rá, amelyek elengedhetetlenek az élővilág kiegyensúlyozott és harmonikus működéséhez. Méhek porozzák be a virágos növények 80%-át, és a takarmánynövények 70%-át. Ahhoz, hogy ez az ökológiai kölcsönhatás zavartalanul működjön tökéletes időzítésre van szükség. Ezt veszélyezteti a klímaváltozás. “Annak ellenére, hogy a méhek ezidáig képesek voltak alkalmazkodni ahhoz, hogy a tavasz korábban érkezik, a kutatás azt mutatja, hogy közelítünk ahhoz a ponthoz, amikor már képtelenek lesznek tartani a lépést. Ha nem teszünk sürgősen az éghajlatváltozás hatásai ellen hamarosan elkerülhetetlen lesz egy ökológiai katasztrófa.” – zárta gondolatait Danforth.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.