Dánia hivatalosan benyújtja igényét az ásványkincsekben gazdag északi-sarkvidéki kontinentális talapzatra - derült ki a koppenhágai külügyminisztériumban készült stratégiai dokumentumból, amelyet kedden ismertetett a dániai sajtó.

Kié lesz az északi-sarkvidék?

Az Északi-sarkvidéki stratégia 2011-2020 című dokumentum szerint a dán tudományügyi minisztérium már gyűjti az igényt alátámasztó adatokat. A követelést legkésőbb 2014-ben be kell terjeszteni az ENSZ illetékes bizottsága elé. A dokumentumot először a dán rádió szerezte meg, majd az Information című napilap közzétette a honlapján. A dán kormány megerősítette, hogy létezik ilyen stratégiai dokumentum, ám Lene Espersen külügyminiszter szerint ez még nem a végleges változat, az majd csak a jövő hónapban lesz kész. Az Északi-sark térségében található a világ még fel nem tárt földgázkészletének 30 százaléka, a kőolajkészlet 13 százaléka, emellett feltehetően vasat, nikkelt, platinát és gyémántot is rejt a föld mélye. Miután az általános felmelegedés miatt felgyorsult a jégpáncél olvadása az Északi-sarkvidéken, a vele határos államok – Dánia, Norvégia, Oroszország, az Egyesült Államok és Kanada – között versenyfutás kezdődött a természeti kincsek kiaknázásáért. A vita lényege, hogyan osszák meg egymás között azt a területet, amely a jég olvadásával hozzáférhetővé vált. Más országok – például Kína – az olvadással szabaddá váló új hajózható vízi utak iránt érdeklődnek.

Ajánlott tartalom

Kína újabb jelentős olaj- és gázmezőre bukkant a Dél-kínai-tengeren

A CNOOC, Kína legnagyobb olajipari vállalata a Dél-kínai-tenger keleti részén bukkant jelentős kőolaj- és földgázmezőre, amelynek készletei igazoltan meghaladják a 100 millió tonnát - jelentette be a vállalat.