Kilenc veszélyes, mezőgazdaságban és iparban használt vegyszerrel bővül a tiltott szerek listája - egyezett meg több mint százhatvan kormány az ENSZ konferenciáján. A kilenc növényvédőszer és ipari vegyszer tizenkét "társához" csatlakozik, amelyeket a 2001-es, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokról szóló Stockholmi Egyezmény száműzött a használatból

Kilenc veszélyes vegyszerrel toldották meg a globális tilalmi listát

Kilenc veszélyes, mezőgazdaságban és iparban használt vegyszerrel bővül a tiltott szerek listája – egyezett meg több mint százhatvan kormány az ENSZ konferenciáján. A kilenc növényvédőszer és ipari vegyszer tizenkét “társához” csatlakozik, amelyeket a 2001-es, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokról szóló Stockholmi Egyezmény száműzött a használatból

Egyes vegyszerek kereskedelme akár dollármilliókat is hozhat évente, de a konferencián résztvevő országok úgy döntöttek, túl nagy veszélyt jelentenek, így alternatívákat kell találni – tudósított az AlertNet című internetes portál (www.alertnet.org).

Donald Cooper, a Stockholmi Egyezmény végrehajtó titkára elmondta, a most betiltott szerek azért különösen veszélyesek, mert “nem tisztelik” az országhatárokat, így mindenhol megtalálhatók a trópusoktól a sarkokig. Hosszú ideig a légkörben, a talajban és a vizekben maradnak, évekig tart lebomlásuk, felhalmozódnak az élőlényekben és a táplálékláncokban. Káros hatással lehetnek a szaporodásra, a mentális képességekre valamint a növekedésre, továbbá rákot is okozhatnak.

“Többnyire nem az a kérdés, hogyan ellenőrizzük a felhasználásukat, hanem az, hogyan szabadulunk meg tőlük” – mondta Cooper, aki szerint a különböző fejlettségi szinten álló országok eltérően vélekedtek arról, hogy mikortól vonják ki a vegyszereket a forgalomból.

Az egyik frissen betiltott vegyszer a lindán. A mezőgazdaságban már helyettesítették más szerrel, egyes országok azonban még alkalmazzák fejtetű irtására, így az általános egy év helyett öt éven túl fog csak eltűnni a polcokról.

A perfluoro-oktán-szulfonát számos termék alkotóeleme, az elektromos alkatrészektől a tűzoltóhabig, kereskedelme dollármilliárdokban mérhető. Mivel egyes alkalmazásaiban nincs alternatív szer, ezért az azonnali betiltás helyett inkább korlátozzák a használatát.

Nehéz összeegyeztetni az érdekeket, jó példa erre a DDT. A növényvédőszer feltalálója 1948-ban orvosi Nobel-díjat kapott, mert a szer kiváló eredménnyel irtotta a maláriát terjesztő szúnyogokat. Azóta a DDT mérgezőnek bizonyult, és a Stockholmi Egyezmény “piszkos tizenkettője” közé száműzték – mindazonáltal még mindig széleskörűen alkalmazzák a malária elleni harcban.

A találkozón a felek megegyeztek arról, hogy munkájukat a jövőben jobban egyeztetik két másik környezetvédelmi egyezménnyel, a Bázeli Egyezménnyel a veszélyes hulladék szállításáról, valamint a Rotterdami Egyezménnyel a veszélyes vegyszerek kereskedelméről. Mindhárom egyezmény közös konferenciájára 2010 februárjában kerül sor.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.