Közös vezércikkben szólította fel a klímaváltozás elleni küzdelemre a világ vezetőit 45 ország 56 napilapja hétfőn.
A koppenhágai ENSZ klímakonferencia nyitó napjára időzített akciót a londoni The Guardian kezdeményezte, és Európa mellett Ázsiából, Afrikából és az amerikai kontinensről is csatlakoztak hozzá lapok. A végül húsz nyelven – így arabul, oroszul és kínaiul is – elkészült szöveget több mint egy hónapon keresztül egyeztették a szerkesztőségek egymást között, és sokan a szokásos gyakorlattól eltérően a lap címoldalán közölték.
A közös vezércikk szerint “a klímaváltozás veszélyei egy nemzedék óta érezhetőek, most pedig már a tények is magukért beszélnek: az utóbbi 14 évben 11-szer dőlt meg az éppen aktuális melegrekord, a sarki jégtakaró olvad, a tavaly végbement olaj- és élelmiszerár-robbanás pedig ízelítőt adott a jövőben várható borzalmakból. Tudományos körökben ma már nem arról vitáznak, hogy vajon az emberi tevékenység okolható-e a változásokért, hanem arról, hogy mennyire kevés időnk maradt a károk minimalizálására. Mindennek ellenére a világ mostanáig erélytelenül és kelletlenül reagált a kihívásra.”
Az ENSZ történetének eddigi legnagyobb szabású konferenciáján, a következő két hét során fog eldőlni, hogy megfékezhető-e a pusztító folyamat. Ezért – írják az alkalmi szövetségbe tömörült lapok – “felszólítjuk a 192 nemzet Koppenhágában összegyűlt képviselőit, hogy vitatkozás és kölcsönös szemrehányások helyett ragadják meg a kínálkozó lehetőséget, és hozzák helyre a jelenkori politika legnagyobb hibáját. Nem volna szabad egymásnak ugrania gazdag és szegény országoknak, keletnek és nyugatnak, hiszen a klímaváltozás problémája mindenkit érint és csak közösen oldható meg.”
A vezércikk szerint a tudomány világos eligazítást ad a teendőkről: a Föld átlaghőmérséklete nem emelkedhet 2 Celsius fokot meghaladó mértékben az ipari forradalom előtti korszakhoz képest, ennek érdekében pedig vissza kell fogni a klímaváltozást fokozó gázok kibocsátását. A határozott cselekvés elmaradása esetén “kihalna minden második faj, embermilliók veszítenék el lakhelyüket és egész nemzeteket nyelne el a tenger.”
A szükséges átalakítások sok pénzbe kerülnek, de messze nem emésztetnének fel akkora összeget, mint a világméretű gazdasági válság során véghezvitt bankmentő akciók, és sokkal olcsóbbak, mintha nem történne semmi és így később a károk elhárítására kellene koncentrálni az erőket. A napilapok közös véleménye szerint a gazdag országoknak mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, “mert ők felelősek az 1850 óta a légkörbe kibocsátott szén-dioxid mennyiség kétharmadáért.”
A vezércikk szerint a Koppenhágában tanácskozó politikusok képesek formálni a történelem ítéletét a mai nemzedékről, “amely elfogadta a kihívást és felnőtt a feladathoz, vagy pedig látta a közelgő veszélyt és nem tett ellene. Arra kérjük a politikusokat, hogy ennek fényében cselekedjenek helyesen” – áll az 56 napilap közös írásában.