Korábbi terveivel ellentétben limitálhatja az Európai Unió a növényi alapú bioüzemanyagok előállítását. A kezdetekben feltételezettnél kevésbé kímélik a környezetet, illetve túl nagy konkurenciát jelentenek az élelmiszertermelés számára – áll a szándék hátterében a Reuters információi szerint.
A korlátozás egyfelől teljes hátraarcot jelentene az Unió sokat kritizált, 2020-ig meghirdetett bioüzemanyag politikájában, mellyel tulajdonképpen elismernék annak elhibázottságát is, írja az agrarszektor.hu. A most kiszivárogtatott tervezet többek között megszüntetné a takarmányalapú bioüzemanyagok támogatottságát a még 2020-ig érvényes szabályozás lejártával, azaz mindenképpen a jelenleg 17 milliárd eurós szektor visszaesésére kell majd számítani. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a jövőben kizárólag azok a bioüzemanyagok részesülhetnének támogatásban, melyek jelentősen csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, illetve nem élelmiszerként vagy takarmányként is hasznosítható növényekből készülnek.
Számolnának vele
A kiszivárgott módosítások a bioüzemanyagok eddig figyelmen kívül hagyott közvetett földhasználati hatására (ILUC – Indirect Land-Use Change) is kitérnek. A sokat vitatott, törvényhozókat, tudósokat és termelőket egyaránt megosztó elmélet szerint a növényi alapú bioüzemanyag termelés jelentősen megnöveli a termőföld iránti keresletet globálisan, így annak mennyiségét további mocsarak lecsapolásával, erdőirtással növelik meg, ami azonban több millió tonnával növeli így meg a szén-dioxid kibocsátást. A tervezet új ILUC alapú értékeket állapítana meg a bioüzemanyag három legjelentősebb növényi alapanyagául szolgáló olajos mag-, cukor- és gabonaféléknek, melyeket a károsanyag-kibocsátás kalkulációjába ezentúl bele kellene számolni. A változtatási szándék közvetlen előzményét azok az EU megbízásából készült tudományos kutatások jelentik, melyek eredményei erősen megkérdőjelezték a növényi alapú bioüzemanyagok szerepét az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, de a kulcsfontosságú termőterületeken tapasztalt gyenge aratásból eredő élelmiszerhiánnyal kapcsolatos félelmek felerősödése is komoly lökést adott a szabályozás újragondolásának. A kezdeményezés szerint éppen ezért a takarmány- és élelmiszeralapú bioüzemanyagok használatát az európai szállítmányozási szektorban 5 százalékra limitálnák, ami a jelenlegi 4,5 százalékos arány ismeretében nem sok növekedési potenciált rejt magában. A korlátozás komolyan megkérdőjelezi az Unió azon célkitűzésének megvalósíthatóságát is, mely az évtized végére 10 százalékra akarja emelni a bio-változatok részesedését a közúti szállítás üzemanyag felhasználásában.
A kiesés kompenzálására az Európai Bizottság az előállításhoz termőterületet nem igénylő változatok, így az algából, hulladékból készülő bioüzemanyagok előtérbe helyezését szorgalmazza, esetükben az eredeti elképzelésekhez képest négyszeres megtermelt mennyiséggel számol. A papíron felvázolt számítások realitása azonban igencsak kétséges, hiszen az új szabályozás pont annak a szektornak a növekedését lehetetlenítené el, mely a legkomolyabb kiépült infrastruktúrával rendelkezik. „Három évvel azután, hogy az EU központi elemévé tette a bioüzemanyag felhasználást a megújuló energiákat szorgalmazó politikájában, most egy olyan szabályozást készül bevezetni a Bizottság, mely egy azóta kiépült 50,000 főt foglalkoztató iparágat veszélyeztet, ami vélhetően a bioüzemanyag technológiák legújabb generációját szállította volna.” – nyilatkozta Jean-Philippe Puig, az EU legnagyobb biodízel gyártójának számító Sofiproteol elnök-vezérigazgatója.