Mintegy 140 környezetvédő szervezet kérte az ENSZ-t, hogy ne engedjen a szerintük a Föld vízkészletét kiszipolyozni akaró multinacionális vállalatok lobbizásának.
A világszervezethez küldött levelükben a legnagyobb kanadai civil szervezet, a Kanadaiak Tanácsának kezdeményezését támogatják. A levél szerzői kérik az ENSZ-t: akadályozza meg azt, hogy az Aquafed, vagyis a magán vízszolgáltatók nemzetközi szövetsége tanácskozási státust kapjon a világszervezet ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában (ECOSOC), amelyben ennek révén az olyan vállalkozások, mint a Veolia, Suez, Agbar és a Saur tevékenységét támogathatná. Maude Barlow, a Kanadaiak Tanácsa elnökének az érvelése szerint az ECOSOC-ban a tanácskozási státus azokat illeti meg, akik társadalmi szervezeteket képviselnek, nem azokat a vállalkozásokat, amelyek azon vannak, hogy befolyással a legyenek a vízfelhasználással kapcsolatos globális politikára.
Az ENSZ bizottsága május 16. és 24. közötti értekezletén tárgyalja meg az Aquafed esetleges konzultatív jogának a kérdését. Az ügyben az ENSZ-hez küldött levél szerzői nyomatékosan leszögezték, hogy olyan társulásról van szó, amelynek célja a haszonszerzés, ezért nem kaphatja meg a kívánt státust. Szerintük az Aquafed privatizálni akarja a vízkészleteket, hogy aztán azokat áruba bocsássa. Az ENSZ 2010. július 28-án “alapvető emberi jogként” ismerte el az ivóvízhez való hozzájutást. A határozat arra kérte a világ országait és nemzetközi szervezeteit, hogy biztosítsák a szükséges anyagi forrásokat és műszaki eszközöket az ivóvíz és a higiénia általános és “gazdaságos” biztosításához. Az ENSZ számos szervezete igyekszik meghatározni azokat kötelezettségeket, amelyek a tavaly nyáron elfogadott határozat alapján hárulnak az államokra és a magánvállalkozásokra.