Kutatók szerint még van remény a jegesmedvék megmentésére

Az üvegházgázok kibocsátásának jelentős visszafogása esetén még van remény az északi-sarkvidéki jégborítás stabilizálódására, ezáltal pedig a jegesmedvék megmentésére – derül ki egy nemrég megjelent tanulmányból.

“Szigorúan tudományos alapon kijelenthető, hogy van remény” – hangsúlyozta a kutatást vezető Steven Amstrup, a montanai székhelyű Polar Bears International természetvédelmi szervezet vezető kutatója, az amerikai földtani intézet (USGS) egykori jegesmedve-szakértője.
A Nature című tudományos folyóiratban megjelent cikk szerint ha 450 ppm-es (milliomod térfogatrész) szinten stabilizálódna a légköri széndioxid-koncentráció, a jegesmedve-populációk valószínűleg még fennmaradnának. Ehhez azonban az üvegházgáz-kibocsátás emelkedő irányzatának drasztikus letörésére lenne szükség, ha ugyanis a mostani dinamika folytatódik, a légkör karbonszintje a jelenlegi 388 ppm-es szintről várhatóan 700 fölé emelkedik a század végére.

Az északi-sarkvidéki jégborítás 2007 nyarán érte el eddigi minimumát, azóta némi regenerálódás figyelhető meg. Egyes kutatók szerint az olvadás trendje mára visszafordíthatatlanná vált, a jelenlegi eredmények azonban épp ennek ellenkezőjéről tanúskodnak. Steven Amstrup tagja volt annak a USGS-kutatógárdának is, amely 2007-ben azt állította, hogy a 22 ezresre becsült globális jegesmedve-állomány kétharmada valószínűleg eltűnik a század közepére, ha folytatódnak a jelenlegi kibocsátási irányzatok. Amstrup a friss eredmények fényében közölte, hogy ez az előrejelzés továbbra is helytálló, azonban “most már tudjuk, hogy a folyamat még visszafordítható”.

Az AP amerikai hírügynökség értesülései szerint bár más oldalról, de szintén derűlátó következtetéseket tartalmaz egy másik, témába vágó tanulmány is, amelyet az Amerikai Geofizikai Unió San Franciscó-i ülésén ismertetnek csütörtökön. Eszerint még ha a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik is, egy Kanada északi szigetvilága és Grönland között húzódó jégnyelv a helyi szelek és áramlatok miatt évtizedekig megmaradhat, így az ott élő jegesmedvék fennmaradására is van esély.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.