A luxuscikkek gyártóira is egyre nagyobb nyomás nehezedik, egyre többen várják el, hogy ezek a termékek és vállalkozások is megfeleljenek a fenntarthatósági elveknek. Ennek okai a generációs változás, a közgazdasági eredmények és a változó ízlés. Két luxustermékekkel foglalkozó intézet közös tanulmányban vizsgálta a szektor változásait és a fenntarthatósági szempontok megjelenését.
Ha luxustermékekre gondolunk autók, ékszerek, órák, ruhák, kozmetikumok jutnak eszünkbe, amelyeknél a fenntarthatóság gyakran sokadlagos szempont. Legyen jó minőségű, nézzen ki jól, legyen kisugárzása – ezek számítanak elsősorban. Mindez azonban változni látszik. Két a luxuscikkeket behatóan ismerő szervezet, a Luxury Institute és a Positive Luxury közös tanulmányban próbálja felhívni a figyelmet arra, hogy ma már a luxustermékek kapcsán is elvárás a fenntarthatósági alapelvek figyelembevétele és tiszteletben tartása.
Ennek pedig számos oka van: egyrészt van egy új típusú, a generációs különbségekből adódó változás. A tanulmány kiemel egy brit és amerikai közös felmérést, amely szerint az X- és a millenniumi generáció tagjainak 88 százaléka gondolja úgy, hogy a márkáknak már proaktívan kell fellépniük a környezettudatosság tekintetében, többségük pedig már nagyobb összeget költ az élményekre, mint a termékekre. Ez utóbbi komoly kihívás elé állítja a luxuscikkek gyártóit is, akik így egyre inkább elmozdulnak a „zöld”, „fenntartható módon készült”, „környezetbarát” címkék és technológiák felé.
Emellett ott vannak a közgazdasági mérések eredményei is: a Morgan Stanley számításai szerint a vállalatoknak egészen egyszerűen jobban megéri fenntartható módon termelni, mivel így mérsékelni tudják a költségeiket, illetve növelni a márkaértéküket. Ezt pedig a luxustermékek gyártói is kezdik felismerni. Az Egyesült Államokban például nemrég indult el egy jachtok árusításával foglalkozó vállalkozás, amely a fenntarthatósági szempontok oktatásával egybekötve végzi értékesítési tevékenységét.
Vannak egyes iparágakat vagy vállalatokat érintő változások is. Egyre hatékonyabban működnek például az úgynevezett „conflict diamonds”, azaz konfliktuszónából származó gyémántok kereskedelme ellen küzdő szervezetek, amelyet az ékszerekkel foglalkozó vállalkozásoknak is figyelembe kell venniük. A kozmetikai iparban pedig érdemes lehet megemlíteni a L’Oreal fenntarthatósági programját, amelynek segítségével a cég 50 százalékkal csökkentette szén-dioxid kibocsátását. Összességében tehát elmondható, hogy a ruhaiparhoz vagy szállítási szektorhoz hasonlóan a luxuscikkek termelői is közelítenek, ha egyelőre csak kis lépésekkel is, a fenntarthatósági szempontok átvételéhez, valamint a végső célhoz, a fenntartható termelés megteremtéséhez.
forrás: chikansplanet.blog.hu