Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Közösen kíván nevezni Magyarország és Horvátország az első határon átnyúló bioszféra-rezervátum létrehozására, ezért nyilatkozat született a horvát és a magyar környezetvédelmi miniszter között csütörtökön Barcson, a közös kormányülésen.
Az UNESCO MAB („Man and Biosphere”) Bioszféra Rezervátum cím – hasonlóan az UNESCO Világörökséghez – komoly nemzetközi elismerést jelent, melynek elnyerésére az országok évente pályázhatnak. 107 országban, több mint 500 területet jelöltek ki erre a címre világszerte, többek között olyan különleges helyeket, mint az amerikai Yellowstone, a dél-afrikai Kruger to Canyons, vagy a román-ukrán Duna-delta területe. Magyarország a nevezési dokumentációt 2009. szeptember 30-ig, Horvátország pedig a Mura-Dráva Regionális Park kihirdetését követően 2010. január végéig nyújtja be.
„Jelentős eredmény, hogy ma aláírtuk a magyar-horvát határon átnyúló Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum létrehozásáról szóló közös nyilatkozatot. A tervezett bioszféra rezervátum egy nagy kiterjedésű, összefüggő folyómenti ökoszisztémát fed le, és az első határon átnyúló védett terület lesz Horvátország és Magyarország között.”-mondta el Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter csütörtökön Barcson, a közös kormányülésen, ahol szándéknyilatkozatot írt alá Božo Biškupić horvát kulturális miniszterrel arról, hogy közösen nevez a két ország Magyarország hatodik, de első határon átnyúló bioszféra-rezervátumának létrehozására.
Az aláírás után a miniszterek a Természetvédelmi Világalap (WWF) képviselőjétől -a szervezet maga is aktívan támogatja a Bioszféra Rezervátum létrehozását – „Vezetők az élő bolygóért” oklevelet vettek át, majd megtekintették a Bioszféra Rezervátum oltalma alá kerülő természeti értékeket bemutató fotókiállítást.
A magyar és horvát kezdeményezésre megvalósuló rezervátum fő célja a Mura-Dráva-Duna határvidék különleges, a három folyóhoz kötődő vízi és part menti életközösségeinek és természeti értékeinek megőrzése, valamint hozzájárulás a helyi önkormányzatok és a lakosság megélhetési lehetőségeinek bővítéséhez. A bioszféra-rezervátum különlegességét és legfontosabb természeti értékeit a néhol még szabadon kanyargó folyók mentén megtalálható természetes életközösségek és növénytársulások (homok- és kavicszátonyok, ártéri- és galériaerdők) jelentik, melyekben európai viszonylatban is ritka fajok (fekete gólya, kis csér, réti sas, fekete galagonya stb.) élnek. A tervezett rezervátum Magyarországon összesen több mint 235 ezer hektár, Horvátországban több mint 630 ezer hektár kiterjedésű.
A bioszféra-rezervátumok azért rendkívül fontosak, mert speciális zónarendszerüknek köszönhetően három, egymást kiegészítő funkciónak megfelelve egyszerre szolgálják a természeti értékek, ökoszisztémák és a biodiverzitás fenntartását és védelmét; a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítését, valamint a környezeti nevelés, oktatás és kutatás támogatását. Azaz ezek a területek az „ember és bioszféra” harmonikus, hosszú távon megvalósítható kapcsolatának mintaterületei. A Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum Magyarországon a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területét érinti. A bioszféra-rezervátum létesítése lehetőséget ad a Dráva, Mura és Duna folyók mentén az egyre inkább élénkülő vízi turizmus, öko- és kerékpáros turizmus fejlesztésére. A magyar-horvát bioszféra-rezervátum a későbbiekben ötoldalú Mura-Dráva-Duna térségi bioszféra rezervátummá bővíthető, a határon átnyúló védett területek rendszeréhez a többi ország, köztük Szerbia csatlakozásával.
A fejlett országok egyik legrégebbi, világszerte elterjedt természetvédelmi célú kezdeményezése az ENSZ UNESCO szervezete által elindított MAB („Man and Biosphere”) program, amelyhez Magyarország az elsők között csatlakozott 1970-ben. Magyarország a bioszféra rezervátum létrehozására vonatkozó nevezési dokumentációt 2009. szeptember 30-ig, Horvátország pedig a Mura-Dráva Regionális Park kihirdetését követően 2010. január végéig nyújtja be. Magyarországon eddig 5 nemzetközi jelentőségű bioszféra-rezervátumot jelöltek ki a 80-as évek elejéig: az Aggteleki-, a Fertő-tavi-, a Hortobágyi-, a Kiskunsági- és a Pilisi Bioszféra-rezervátumot.