Magyar-román környezetvédelmi kérdésekről tárgyaltak Budapesten

A megbeszélésen kiemelt szerepet kapott a Tisza vízgyűjtőinek állapota, továbbá ehhez kapcsolódóan az arany- és ezüstbányászat problémája, valamint a romániai folyók hullámterében található illegális szemétlerakók felszámolása.

Mircea Dusa, a román közigazgatási, területi tervezési és környezetvédelmi bizottság alelnöke hangsúlyozta: a verespataki bányatársaság működési engedélyét korábban bírósági döntés szüntette meg, amiért a vállalat 1 millió euróra perelte be a román kormányt és a környezetvédelmi államtitkárt. Az érintett cég ezt követően hatalmas média kampányt indított azzal a céllal, hogy meggyőzze a helyi lakosságot arról, hogy csak a bányaberuházás mentheti meg a térséget a gazdasági válságtól – fűzte hozzá a román delegáció vezetője. Kóthay László vízügyi szakállamtitkár kiemelte: amennyiben a Tisza és a Duna mentén található országok nem tesznek meg mindent a folyók vízvédelméért, akkor Magyarország mellett Románia is rosszul jár a Fekete-tenger minőségének romlása miatt.

A tagállamoknak 2015-ig kell végrehajtaniuk az Európai Unió jó vízminőséget célzó kitűzéseit, amelynek eléréséhez nélkülözhetetlen a közös tervezés, illetve a megvalósítás részleteinek egyeztetése – mutatott rá a magyar szakember. Korodi Attila, volt román környezetvédelmi miniszter emlékeztetett: Romániát röviddel ezelőtt érzékeny vízminőségű területté nyilvánították, mivel a Duna-deltában és a Fekete-tengerben lerakódó szennyeződések rendkívüli mértékben veszélyeztetik a helyi élővilágot. Bukarestnek éppen ezért júniusban szándékában áll felszámolni a falusi hulladéklerakókat, a későbbiekben a vízgyűjtők rehabilitációját is tervezik – fűzte hozzá a román környezetvédelmi bizottság magyar nemzetiségű titkára.