Közel felére csökkent a gyurgyalagok száma tavalyhoz képest Baranyában – a jelentős visszaesés egyértelműen az időjárás számlájára írható.
Bank László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) baranyai csoportjának irodavezetője úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy a trópusi színekben pompázó madár megyei állományfelmérése során mindössze öt olyan új partfalat találtak, ahol korábban még nem fészkeltek gyurgyalagok. Ezzel szemben 26 partfal semmisült meg vagy vált alkalmatlanná a madarak ismételt megtelepedésére – tette hozzá.
A szakember szerint a csapadékos időjárás elmosta a fészkelőhelyek egy részét, a viharos időjárás nem kedvezett a gyurgyalagok táplálékául szolgáló rovarok repülésének sem, ezért átmeneti táplálékhiány lépett fel, ami a vonuló csapatokat alaposan megtizedelte. A fiókanevelés időszakában viszont kedvezőek voltak a feltételek, ezért a költések jól sikerültek. Ez némi reményt nyújt arra, hogy az idei mélypontot követően jövőre talán növekedni fog az állomány – vélekedett Bank László.
A vizsgált 242 partfal közül ezúttal csak 118 helyen fészkeltek gyurgyalagok, és mindössze 532 pár költését regisztrálták. Ez 498 párral kevesebb a tavalyinál.
Jelentősnek nevezhető kolónia csak hat helyen alakult ki Baranyában. A villányi Csillag-völgy teraszos szőlőültetvényeinek rézsűiben 44, a pécsváradi homokbányában 30, a beremendi cementgyár agyagbányájában és a marócsai homokgödrökben 27-27, a dunaszekcsői aréna löszfalaiban 21, Cserdi község határában az egyik földút partfalaiban pedig 20 pár gyurgyalag költött.
A gyurgyalag Magyarországon 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Teljes állományának hozzávetőlegesen a fele Európában költ, míg a többi Észak-Afrikában és Ázsiában oszlik meg. Általában partfalba fúrt üregben fészkel, de ritkán előfordul, hogy füves területen a földbe vájt lyukat foglalja el.