Képviselői önálló indítványként nyújtotta be Sebestyén László fideszes képviselő a környezetvédelmi termékdíj rendszerének teljes átalakításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek célja az indoklás szerint az iparág tevékenységének teljes megújítása.
Az Országgyűlés honlapján olvasható dokumentum szerint: a koordináló szervezetek megszűnésével párhuzamosan hoznák létre a környezetvédelemért felelős minisztérium felügyelete alatt működő, önálló, 100 százalékos állami tulajdonban lévő Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget (OHÜ), amelynek feladata az államot illető jogok gyakorlása, valamint az államra háruló feladatok ellátása, kötelezettségek teljesítése. A termékdíj költségelemeket a javaslat beépíti a termékdíj mértékébe, ezzel biztosítva forrásokat a megfelelő mértékű gyűjtés és hasznosítás teljesítéséhez, továbbá a szennyező fizet elvének érvényesítéséhez. Az iparágat kétszintű szervezeti struktúra irányítaná, egyik eleme a termékdíj bizottság, mely a környezetvédelemért felelős miniszternek az iparág egészét befolyásoló stratégiai döntéseiben szakértő, tanácsadó, döntés előkészítő testülete, továbbá az OHÜ, amely az iparági feladatok végrehajtásáért felel.
A javaslat fontos törekvése a gyűjtés és hasznosítás, valamint az anyagában történő hasznosítás mértékének növelése. A minimális anyagában hasznosítási arányok az egyes termék- és anyagáramok esetén, a gyűjtött mennyiségre vetítve legkevesebb 75 százalékos szintet kell, hogy elérjenek, ahol pedig az energetikai hasznosítás nem lehetséges, ott 100 százalékos hasznosítás a kötelezettség. Az új díjak a jelenleg érvényes törvény szerinti termékdíjakhoz viszonyítva mindösszesen két esetben növekedtek, a kenőolajnál (112 forint/kilogram) és a reklámhordozó papírnál (52 forint/kilogram). A további kategóriákban a díjszabás mértéke a kötelezetteket terhelő jelenlegi összesített költséghez viszonyítva 10-30 százalékkal emelkedik, néhány kivétellel. Az egyik kivétel a nem kereskedelmi csomagolás, ahol a díj fizetés a jelenlegi termékdíj mértékével válik azonossá (a műanyag anyagáram kivételével), mely jelentős növekedés (50-100 százalékos) az amúgy indokolatlanul alacsony, a költségek fedezésére elégtelen terhelésben.
A kereskedelmi és nem kereskedelmi csomagolás fogalmát el kell törölni a javaslat szerint, a fokozatosság elvének betartásával ez csak több év alatt lehetséges. A kereskedelmi csomagolásoknál a terhelés összesített mértéke kissé, 5-15 százalékban növekszik, az italoskarton anyagáram kivételével, amelynek, elismerve e csomagolásfajta társadalmi hasznosságát, csökken az összesített terhelése – áll a javaslatban. Az egyszerűsítés érdekében két csoportot kivonnak a részletes adminisztrációs terhek alól, ezek: a legkisebb kibocsátókat tömörítő csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó, vagy saját célra felhasználó kötelezett ” -i kör, valamint az ezeknél valamelyest magasabb kibocsátású kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó, vagy saját célra felhasználó kötelezett”-i kör. Mindkét csoportra jellemző, hogy termékdíj átalányt fizet, évente egyszer, egyszerű bejelentőlapon. Az adminisztráció további csökkentésének hangsúlyos eleme a többször felhasználható termékek első forgalomba hozatalával összefüggő adóztatás eltörlése.