A Nemzeti Megújuló Energia Platform (MEP) üdvözli, hogy javaslata beépült az országos településrendezési és építési követelményről szóló kormányrendelet módosításának tervezetébe (OTÉK).
A Platform álláspontja, hogy a közeljövőben minden új építménynél legyen kötelező a megújuló energia alkalmazása. A most elfogadott rendelet fontos előrelépést jelent ebbe az irányba. Az új kormányrendelet szerint az építmények tervezése és megvalósítása során biztosítani kell, hogy az építmény szerkezetének jelentős mértékű megbontása nélkül is beépíteni vagy csatlakoztatni lehessen megújuló energiaforrás berendezést. A MEP javaslatát az indokolta, hogy a meglévő épületek esetén ezen berendezések utólagos beépítése vagy csatlakozása sokszor akadályokba ütközik, az építmény olyan mértékű átalakításával és ennek következtében magas költségekkel jár, amely miatt a megbízók elállhatnak a megrendeléstől. Az új rendeletnek megfelelően épített épületeknél a megújuló energia berendezések utólagos beépítése már nem okozhat gondot a jövőben.
A Platform azt reméli, hogy az új épületek megrendelői közül sokan fognak úgy dönteni, hogy nem csak a csatlakozás lehetőségét biztosítják a jogi előírásoknak megfelelően, hanem eleve megújuló energia hasznosítására alkalmas berendezésekkel építetik meg azokat. A közvélemény joggal várja el, hogy a közszféra jó példával járjon elől. A MEP szerint a kormányrendeletnek köszönhetően a magyar építész szakma és az építőipar hamarosan még szélesebb körben fog alkalmassá válni a megújuló energiák alkalmazására és egyre többeket fognak rábeszélni ezek hasznosítására. A MEP szerint ez rövidesen lehetővé fogja tenni, hogy pl. a spanyol, izraeli és német szabályozáshoz hasonlóan, Magyarországon is ne csak a csatlakozás lehetőségét kelljen biztosítani, hanem mielőbb kötelező legyen az új építmények energia igényének meghatározott hányadát eleve megújuló energiaforrással biztosítani.
Ezért a Nemzeti Megújuló Energia Platform arra ösztönzi a jogalkotókat, hogy mielőbb ilyen tartalmú szabályokat fogadjanak el, még akkor is, ha ezek hatálybaléptetését csak későbbi időpontban tarják megvalósíthatónak. A jogi szabályozás korai kialakítása ugyanis több időt biztosítana a gazdasági szereplőknek a felkészülésre.
A MEP ezen törekvése egybeesik az EU kötelezettségek teljesítésével. Az Európai Parlament és a Tanács az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelve előírja, hogy a tagállamok új középületre 2018. december 31. után csak akkor adhatnak építési engedélyt, ha az közel nulla energia igénnyel üzemeltethető. 2020. december 31. után valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie.