Amikor a NASA Cassini űrszondája 2005-ben megközelítette a Szaturnusz Enceladus nevű apró holdját, a kutatók rájöttek, hogy a korábban élettelen, jeges égitestnek tartott hold valójában nagyon aktív.
Az égitest déli pólusán vízgőzből, jégtörmelékből és szerves anyagokból álló gejzírek lövellnek ki az űrbe, amelyek sótartalma a Föld egyes részeihez hasonló életkörülményeket teremt. Nálunk ezeken a részeken pedig mikrobák élnek, írja az index.hu. A Cassini űrszonda méréseiből már 2005-ben kiderült, hogy az Enceladusnak van légköre, melynek gázai a hold belsejéből törtek fel. A szonda adatai azt is megmutatták, hogy a hold déli pólusa sokkal melegebb, mint korábban feltételezték, és a felszínén látható, tigriscsíkoknak nevezett hatalmas repedéseket folyamatosan frissülő jégrétegek töltik ki. A Cassini azóta több alkalommal is megörökítette a repedésekből feltörő hatalmas gejzíreket. A hasadékok hőmérséklete -84 Celsius-fok, de a kutatók azt feltételezik, hogy a gejzírek egy folyékony halmazállapotú, felszín alatti tengerből származnak. A Cassini adatai alapján a gejzírek a vízgőz, a jég és a szerves anyagok mellett sót is tartalmaznak. A sótartalmuk pedig megegyezik a földi óceánokéval.
Carolyn Porco, a NASA Cassini Imaging Science csapatának vezető kutatója szerint ez egy olyan lakható zónát jelent az apró holdon, amely egyedülálló a naprendszerünkben. Szerinte az Enceladus földalatti tengerei és a hold meleg belső hőmérséklete ugyanolyan életformáknak adhatnak otthont, mint a Föld hasonló részei – írja a NASA. A Földön a felszín alatti, vulkanikus eredetű sziklákban lehet ilyen környezetet találni. Az itt élő organizmusok hidrogénen és szén-dioxidon élnek, és metánt bocsátanak ki, amely hidrogénné alakul vissza. Mindehhez napfény egyáltalán nem szükséges, csak hő. Az Enceladus belsejében pedig magas a hőmérséklet, ennek oka a Szaturnusz tömegvonzása. A kutatók szerint a Szaturnusz gravitációs ereje egy minimális szinten naponta átformálja a hold alakját, amelynek a belsejében az egymásnak feszülő erők miatt hő keletkezik.
Porco szerint az Enceladus pályája valaha sokkal csapongóbb volt, így a belső szerkezetében a mainál sokkal nagyobb feszültségek keletkeztek. A régebben keletkező intenzívebb meleg eltárolódott a hold felszíne alatt, és ma is folyékonyan tartja a belső tengerét. Bár az Enceladus pályája ma már szinte teljesen kiegyenlítődött, még mindig elég magas benne a hőmérséklet, hogy ne fagyjon meg a víz, így az gejzírek formájában tör a felszínre. A pálya egyenletessége ugyanakkor azzal jár, hogy a hold lassan kihűl és teljesen megfagy.