Amerikai kutatók szerint a pandák bélrendszerében található baktériumok elősegíthetik a bioüzemanyagok gyártásának folyamatát.
A pandaürülék olyan baktériumokat tartalmaz, melyek igen hatékonyan bontják le a növényi anyagot olyan módon, mely szükséges a biomassza, mint új forrás „megcsapolásához”. Ezen esetben már nem kukoricából és egyéb élelmiszerekből, hanem fűből, fából és hulladék terményből gyártanak bioüzemanyagokat. A vizsgálatról az Amerikai Kémiai Társaság ülésén számoltak be. Ashli Brown, a vizsgálat társszerzője szerint senki nem gondolta volna, hogy a pandaürülék segíthet megoldani az egyik fő akadályt a bioüzemanyagok gyártásában. A probléma pedig a nyers növényi anyagok lebontásának optimalizálása. „Abban reménykedünk, hogy kutatásunk segít kiterjeszteni a bioüzemanyagok használatát a jövőben, és ezáltal csökken az idegen olajtól való függőség. Abban is reménykedünk, hogy ez megerősíti a vadvédelem fontosságát.”
Brown rámutatott, hogy az óriáspandából származó baktériumok különösen ígéretesek a vesszős kölesben, kukoricaszárban és faszilánkokban megtalálható, szuperkemény növényi anyagok – úgynevezett lignocellulózok – lebontásában. Ez az előrelépés felgyorsíthatja az úgynevezett cellulóz alapú bioüzemanyagok fejlesztését ezen növényi anyagokból oly módon, ami nem függ a jelenleg erre a célra használt értékes élelmiszernövényektől, mint kukoricától, szójababtól és cukortól. A kutatók hosszú ideje tudják, hogy az óráspandák – a termeszekhez és a szarvasmarhához hasonlóan – baktériumokat hordoznak emésztőrendszerükben, melyek tápanyagokká bontják a növényekben található cellulózt. A bambusz teszi ki a vadon élő mackók táplálékának 99 százalékát. Egy kifejlett egyed naponta 9-18 kilogramm bambuszt fogyaszthat el, hajtásokkal-levelekkel mindennel egyetemben. Azonban a bioüzemanyagokig a kutatók soha nem gondolkodtak azon, hogy pontosan kiderítsék, milyen mikrobák vesznek részt az emésztésben a panda emésztőrendszerében.
A teljes cikk itt olvasható.