2015. február 20-án indul a Nemzetközi Minősített Passzívháztervező képzés Budapesten. A Magyarországon 2011-ben bevezetett, 9 önálló modulból és gyakorlati műhelymunkából álló szakképzés végén nemzetközileg elismert minősített passzívház tervező, illetve minősített passzívház tanácsadó végzettség szerezhető vizsga útján.
A képzés sikeres, amit többek között az is jelez, hogy 2011 óta minden – tavaszi és őszi – évfolyam iránt töretlen érdeklődés mutatkozik. A vizsgát tett hallgatók többsége aktív passzívháztervező (építész, gépész) vagy kivitelező. Azok is tudják kamatoztatni a szakképzésen megszerzett tudást, akik nem passzívházat terveznek, vagy építenek.
A passzívház mára hívószóvá vált az ingatlanpiacon is. Többen azért hirdetik passzívházként ingatlanjukat, hogy hamarabb találjanak vevőt. Gyakran azonban a passzívházként meghirdetett ingatlanoknaknak semmi köze a passzívházakhoz. A trükközésre hajlamos emberi leleményen túl mindez azonban azt is jelzi, hogy a passzívházban az emberek ma már marketingértéket is látnak, mivel az könnyebben értékesíthető, értéktöbbletet hordoz. Hosszú távú befektetésként is lehet rá tekinteni, olyan ingatlan, ami később is tartja, sőt növeli az árát.
A passzívház-technológia négy kontinensen elismert épületenergetikai szabványról, melynek kidolgozója, a német Passzívház Intézet nemrégiben adta hírül, hogy egy USA-ban megvalósult passzívházzal világviszonylatban a passzívházak alapterülete meghaladta az egymillió négyzetmétert. Mivel a statisztikák szerint csak minden 10. épületet minősítenek, 10 millió négyzetméterre becsülhető az eddig megépült passzívházak hasznos alapterülete.
– A passzívház-technológia a világ legjobb, műszakilag és gazdaságilag egyaránt legkiforrottabb épületenergetikai szabványa– állítja Szekér László DLA okl. építészmérnök, minősített passzívháztervező, aki az indulás óta a Nemzetközi Minősített Passzívháztervező képzés egyik oktatója. A szakember tapasztalt passzívháztervező, jó néhány fokozottan energiatakarékos passzívházat (irodaépületet, családi házat, iskolát) tervezett az elmúlt években, s az első magyar passzívház is az ő tervei alapján épült 2008-ban Szadán.
Passzívházat tervezni nem is olyan egyszerű!
Magyar nyelvterületen viszonylag kevés szakirodalom érhető el a témában, az egyetemeken, főiskolákon pedig szinte teljesen hiányzik a fokozottan energiahatékony épületek tervezéséhez és kivitelezéséhez szükséges tudásanyag megszerzésének a lehetősége. Nincs túl sok magyar szakértő, építész és gépészmérnök sem, akik gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek passzívháztervezésben.
E vonatkozásban is nagy előrelépést jelentett a passzívháztervező képzés hazai elérhetősége – passzívházak és fokozottan energiahatékony épületek tervezéséhez a legjobb és legegyszerűbb út a tanfolyam elvégzése. A tanfolyam trénerei több passzívház projekt tervezésében és kivitelezésében közreműködtek, s szereztek tapasztalatot. Magyarországi bevezetése óta mintegy kétszázan végezték el hazánkban a szakképzést az eredeti német tananyag alapján – a képzés nyelve magyar, a tankönyvek is magyar nyelvűek.
A képzés nevéből – tévesen – arra lehet következtetni, hogy kifejezetten passzívházak tervezésénél, kivitelezésénél lehet csak kamatoztatni a megszerzett tudást, de ez nem így van, mondja Szekér László. Minden leendő tervezőnek és praktizáló szakmabelinek ajánlható, hiszen a képzés ismeretanyaga alacsonyenergiás épületek tervezésénél, kivitelezésénél is jól hasznosítható. A passzívház szabvány már ma teljesíti az Európai Unió direktíváját, miszerint 2021-től kizárólag zéró energiaigény közeli épületek építhetők.
Eddig 27 országban vezették be a képzést
Az uniós támogatással kidolgozott eredeti német tananyagot a következő országok adaptálták eddig: Magyarország, Ausztria, Belgium, Bulgária, Kanada, Chile, Szlovákia, Csehország, Észtország, Görögország, Németország, Dánia, Franciaország, Spanyolország, Egyesült Királyság, Lengyelország, Svédország, Írország, Japán, Dél-Korea, Litvánia, Luxemburg, Lettország, Új-Zéland, Portugália, Oroszország, Olaszország.
Miért van szükség rá? A passzívházak megtervezése és megépítése több szakmát átfogó ismeretet igényel, melyek nélkül a megfelelő minőség megvalósítása nem lehetséges. Az építészet, épületfizika, épületgépészet és közgazdaságtan területén gyakorlati ismeretekre van szükség ahhoz, hogy a tervező ismerje a különböző szakterületek kölcsönhatásait az épület működésére a helyi klímaviszonyok között, összehangolja az egyes szakterületek képviselőinek munkáját, és szakszerű tanácsokat adhasson megbízójának.
A képzés nemzetközileg elismert passzívháztervező vagy passzívház tanácsadó képesítést ad, a megszerzett tudás bárhol a világon hasznosítható.
A teljes cikk itt olvasható.