A wisconsini egyetem kutatói olyan napelemeket fejlesztettek ki, amelyek a napraforgóhoz hasonlóan követik a nap mozgását, és legalább 10 százalékkal hatékonyabbak, mint a hagyományos napelemek.
Az új találmány alapjául szolgáló viselkedést a tudósok a növényvilágból lesték el, a napraforgó ugyanis nevéhez híven lassan követi a nap mozgását, úgy fordítva minden levelét, hogy a lehető legtöbb napfényt kapja. Léteznek már olyan napelemmel működő rendszerek, amelyek GPS és motorok segítségével szintén tudják követni a nap mozgását, ez az új találmány viszont egy új nyersanyagnak köszönhetően továbbfejlesztheti ezt a technológiát. A mérnökök egy frissen kifejlesztett LCE elnevezésű anyagot kombinálnak nanotechnológiával gyártott széncsövekkel, így a napelem képes még a napfény infravörös sugarait is elnyelni, és motorok segítsége nélkül követi a nap mozgását.
A fényt a napelem alatt elhelyezett tükrökkel az LCE és szén nanocső kombinációjára irányítják. A nanocső felmelegedik, a környezet és a cső hőmérsékletkülönbségétől az LCE pedig összehúzódik. Ettől az egész napelem egy kicsit megdől a legerősebb napfény irányába. Ahogy a nap halad az égen, új elemek tágulnak ki és zsugorodnak össze, így 180 fokban tudja követni az új találmány a nap mozgását. A rendszer legnagyobb előnye, hogy passzív, vagyis a termelt energiájának egy részét nem kell visszaforgatnia a saját működésére, így jelentősen megnövekedhet a napelemek hatékonysága. A projekt még tervezési fázisban van, a kutatók most megpróbálják az ötletet teljes méretű napelemekre is alkalmazni, így hamarosan egész rétnyi napelem foroghat a napra.