Nem teljesítjük az EU megújuló energia célkitűzéseit – és akkor mi van?

Nem áll túl sok eszköz Brüsszel rendelkezésére, hogy betartassa a tagállamokkal a 2020-ig vállalt megújuló célokat. Mivel hazánkban a támogatási rendszer átalakítása folyamatosan csúszik, így egyre távolabb kerülünk a célok teljesítésétől. Az EU ilyenkor akár pénzbírságot is kiszabhat, de lehet, hogy nekünk még ezzel együtt is megéri nem tartani a menetrendet.

Meglehetősen homályosak egyelőre azok az eszközök, amelyekkel az EU beavatkozhat, ha úgy ítéli meg, hogy a tagállamok nem teljesítik a 2020-ig vállalt megújuló energia célkitűzéseket. Bár az egyes országok teljesítményét Brüsszel ilyen szempontból is folyamatosan figyeli, de az első komolyabb áttekintésre és újragondolásra csak 2015-ben kerül majd sor. Ekkor vizsgálja ugyanis felül az unió, hogy a tagországok hogyan állnak a saját cselekvési terveikben lefektetett forgatókönyvekhez képest. Mint hogy Magyarországon a zöldenergia támogatási rendszer átalakítása késik, az elmúlt 2-2,5 évben pedig nem történt számottevő beruházás ezen a területen, egyre messzebb kerülünk attól, hogy a mostani 7 és 8 százalék közötti megújuló részarányt 2020-ig 14,65 százalékra bővítsük.

Ha valamelyik tagállam a brüsszeli ráhatás ellenére sem érné el a vállalt szintet 2020-ig, úgy az irányelv szerint az EU pénzbüntetést szabhat ki az adott tagállamra. Ennek nagyságrendje három tényezőtől függ: mennyivel marad el az ország a céltól, mennyi ideig nem képes teljesíteni a vállalást, illetve mekkora elrettentő ereje van az összegnek. Minderre azonban mindeddig nem dolgoztak ki az unió vezetői semmiféle mechanizmust, vagyis nem tudni, hogy ha például Magyarország 2 százalékkal elmaradna a célértéktől, és ez az állapot három évig fennmaradna, milyen képlet alapján számolnák ki az ezért járó büntetést. Amennyiben Brüsszel komolyan gondolja ezeket a célkitűzéseket, mihamarabb elő kellene állnia az erre vonatkozó adatokkal, hiszen az energetikában több év alatt elkészülő beruházásokról van szó. Tehát ahhoz, hogy a kilátásba helyezett büntetés megfelelő ösztönzőként hasson, minél előbb ismerni kell a számokat.

Másfelől viszont az EU helyzete egyáltalán nem egyszerű, hiszen a büntetési mechanizmust úgy kellene kialakítania, hogy amellett ne érje meg a tagállamoknak eltérni a célértéktől. Hiszen könnyen előfordulhat, hogy a pénzbüntetés kevesebb, mint amennyit Magyarország gazdasága a megújuló energiákra fordított támogatás visszafogásán spórol, vagyis éppenséggel megérheti nem teljesíteni a vállalást. Nem a büntetés azonban az egyetlen eszköz. A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy amennyiben nem érik el a célkitűzésben szereplő részarányt, úgy olyan országokból vegyenek át zöldenergiát, ahol többlet keletkezett a vállaláshoz képest.
Ezzel azonban hazánk Megújuló Energia Cselekvési Terve nem számol. A dokumentum ugyanis kijelenti: „a zöldáram-termelés terén Magyarország nem tervez importot, de a partnerországokkal kötött megállapodások esetén nyitott az exportra”.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan - jelentette be szerdán a KSH.