Európa 2050-ig nyolcvan százalékkal csökkentheti a környezetkárosító üvegházhatású gázok kibocsátását egy német tanulmány szerint.

Nyolcvan százalékkal csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása Európában egy német tanulmány szerint

Európa 2050-ig nyolcvan százalékkal csökkentheti a környezetkárosító üvegházhatású gázok kibocsátását egy német tanulmány szerint.

Az 1990-es értékhez képest a nyolcvan százalékos csökkentés lehetséges – tűnt ki a karlsruhei Fraunhofer Intézet (ISI) jelentéséből. Az intézet kutatását az Európai Bizottság megbízásából végezte, és utalt arra, hogy az 1990-es esztendő az 1997-ben elfogadott kiotói környezetvédelmi egyezmény úgynevezett báziséve volt.
A rendszer-, illetve innovációs kutatással foglalkozó intézet szerint ezáltal mind technikailag, mind gazdaságilag lehetővé válik annak a célkitűzésnek a megvalósulása, hogy a világméretű hőmérséklet-emelkedést 2 Celsius-fokra korlátozzák. Az ENSZ klímavédelmi tanácsa a közelmúltban úgy foglalt állást, hogy az átlagosan 2 fokos globális felmelegedés még “kezelhető”.
A tanulmány úgy vélekedett, hogy ennek érdekében átfogó politikai intézkedésekre van szükség. Ennek keretében új, környezetbarát technológiákat kell kifejleszteni, és a társadalom magatartásában is változásokat kell elérni.

A tanulmány hangsúlyozta azt is: a célkitűzés csakis akkor realizálható, ha annak megvalósításában valamennyi, az üvegházhatású gázok kibocsátásáért felelős ágazat részt vesz. Az ipar, illetve a szállítás, valamint a közlekedés területén – ezúttal a 2005-ös szinthez viszonyítva – 2050-ig 40 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, míg a háztartásoknak, a szolgáltatási szektornak, valamint az áramtermelői ágazatnak csaknem 90 százalékkal.
“A klímavédelmet most kell elkezdeni, noha a klímaváltozás negatív hatásai még alig ismerhetők fel” – hangsúlyozták a jelentés készítői, utalva mindenekelőtt a megújuló energiák előállításának, az épületek jobb szigetelésének, továbbá az energiahatékony technológiák alkalmazásának szükségességére.

A gazdasági fejlődést az ilyen stratégiák nem változtatnák meg, sőt olykor még javítanák is – állította a jelentés, amely szerint az anyag- és energiahatékonyságot, továbbá a környezetvédelmet egyaránt nyerő helyzetbe kell hozni. Gazdasági szempontból új munka- és értékesítési piacok jönnek létre, ökológiai szempontból pedig egy ilyen “zöld New Deal” a környezetvédelmet segíti – szögezte le a karlsruhei intézeti jelentés.

Ajánlott tartalom

A mocsári teknősök élőhelyének megóvására indult fejlesztési projekt a magyar-szlovák határ térségében

A mocsári teknősök (Emys orbicularis) élőhelyének megóvása érdekében fejlesztési projekt indult az Interreg program részeként a magyar-szlovák határ térségében - közölte a Fertő-Hanság Nemzeti Park az MTI-vel.