Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Mintaökoparkká fejlesztik a Gödöllő melletti Babatvölgyet, megvalósításához EU-s pályázat elnyerésével 313 millió forinttal járul hozzá az unió.
Az összeget őshonos fafajok, tölgyek, bükkök telepítésére, a tavak védőgátjainak megerősítésére, út alatti, különleges békaátjárók létesítésére fordítják a 300 hektáros területen. Túljutva a félidőn a munkálatok ezekben a hetekben gyorsulnak fel, mert az élővilág nyugalmának megőrzése érdekében csupán a szeptember és február közötti időszakra korlátozódnak. Az unió által is támogatott cél a terület különösen gazdag élővilágának megóvása – mondta Káposzta József, egyetemi professzor, a gödöllői Szent István Egyetem tangazdaságaként működő terület kezelője. – A biológiai sokszínűség fenntartása pedig azért is létkérdés a szó szoros értelmében, mert csak ez adhat esélyt a bioszféra egyensúlyának megőrzésére. A Földet érő különféle kihívások káros hatásainak mérséklésére, mint amilyen a globális felmelegedés vagy a civilizáció nyomán keletkező környezeti megterhelés, szükség van minél több féle eredeti növény és állatfaj létére, hogy a természet megfelelően képes legyen reagálni, alkalmazkodni e változásokhoz.
A józanság erősebbnek bizonyult a pénz csábításánál
Babatvölgyet évszázadok óta vadregényes vidékként tartják számon, történelmi levegő árad belőle, hiszen már Nagy Lajos, majd Mátyás király is ide a fák sűrűjébe jártak nyílpuskáikkal becserkészni a vadakat. Az elmúlt évtizedekben az erdőkkel övezett, rétekkel tagolt, több tavat magában foglaló Babatvölgyre Budapest közelsége miatt különféle befektető csoportok is szemet vetettek lakótelep létesítésének a céljával. A környezetvédők és a józanság azonban erősebbnek bizonyult a pénz csábításánál. Érintetlenül megmaradt a festői táj, ahol ma a gazdálkodás és a természet összhangjának megteremtését a gyakorlatban tanulmányozhatják az egyetem hallgatói. A Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képező, de ezen belül is különleges védelmet élvező völgy tangazdaságában 12 család él: ők vegyszermentesen lucernát, gabonát termesztenek, lovardát tartanak kézben, fogadják a vadászokat és korlátozott számban a látogatókat. Tevékenységük évi 50 millió forintnyi árbevételt eredményez.
Jelenleg a hozzávetően 100 hektárnyi erdő összetételének a javítása ad munkát a többi között. A fák egy része ugyanis akác, e fafajt cserélik ki fokozatosan az őshonos tölgyre és bükkre. Az akácot a magyar mezőgazdaság útját egyengető Tessedik Sámuel telepítette be az 1700-as években az alföldi futóhomok megkötésére, a török idők miatt megfogyatkozott faállomány pótlására. Az amerikai eredetű akác olyannyira elterjedt az országban, hogy időközben kiszorította az értékesebb, őshonos más fákat. A kivágott, tájidegen akác helyén már megeredtek az új telepítésű őshonos fafajok a Babatvölgyben. Ezek felcseperedve az erdőben megbújó vadak számára is jó élőhelyet jelentenek majd. A vidéken ugyanis a professzor közlése szerint nagy számban élnek vaddisznók, muflonok, őzek, rókák és időnként a vadmacska is felbukkan.
Újfajta békaátjárók
A völgyben csörgedező Aranyos-patakra felfűzve összesen 11 tó gazdagítja a tájat. Ezek korábban halgazdaságként funkcionáltak, de jelenleg már a természet az úr bennük és a partjaikon. Az elburjánzott, védett növényzet borította vizes élőhelyen nagy számban laknak rákok, a máshol ritka foltos szalamandra, a hód és a halastavi ökoszisztémához tartozó békafajok sokasága. Az utóbbiak megóvására most kísérleti jelleggel cső helyett négyzet alakú, nagyobb méretű betonátjárókat helyeznek el a völgybe vezető út alá a tavaszi és az őszi vonulás balesetmentes biztosítására. Eddig az országban általában cső alakú békaátjárók keresztezték az autók járta forgalmas utakat, de kiderült, hogy a cső alján összegyűlt esővíz miatt gyakran túlságosan lehűl a benti levegő, ami lelassítja a párzásra vándorútra kelt kétéltűek mozgását, és emiatt sokan nem érnek célba. Az új formájú, nagyobb átmérőjű átjárókon a békákon kívül a mókusok és más kisállatok is közlekedhetnek anélkül, hogy az autók kereke kárt tenne bennük.
A professzor ismertetése szerint a vizes élőhelyeken 74 féle madárfaj is fészkel, megfigyeltek itt már halászsast, kócsagot, törpegémet és különösen ritka fekete gólyát. Ezeket az értékes madarakat az egyetem hallgatóin kívül iskolás csoportok is megtekinthetik, ami hozzájárulhat a környezettudatos szemlélet kialakulásához. A kisiskolások itt már az ökológiai lábnyom fogalmával is megismerkedhetnek. E mérőszám területegységben becsli meg, hogy életmódunk – utazás, áramfogyasztás, napi étkezés, csomagolóanyag-felhasználás és így tovább – mekkora terhet jelent a Föld számára. – Mivel túlságosan nagy lábon élünk, fontos, hogy legalább a jövő nemzedéke már mérlegelhesse az önmérséklet jelentőségét – húzta alá Káposzta József. A Babatvölgy évi hozzávetőleg 8000 látogató fogadására rendezkedett be. Ez a szám még tartható anélkül, hogy a természetes élővilágot zavarná. Őshonos állatok bemutatását, madár- és nagyvadlesek kiépítését is tervezik abból a célból, hogy az ökoturizmus is helyet kaphasson a bevételek növelésében. A máshol már bevált, a szafarikhoz hasonló módon, kis csoportokban, kísérőkkel fogadják majd a hazai és külföldi vendégeket a völgy élővilága megfigyelésére.
