Okos konyhával harcolnak a bécsiek az élelmiszerhulladék ellen

Egy felmérés szerint évi 35 ezer tonna élelmiszer landol a kukában a bécsi éttermekben. A város „Smart Kitchen” címmel programot indított a körükben, ahol az élelmiszerhulladék csökkentésének néhány egyszerű módszerét ismerhetik meg.

A bécsi vendéglőkben a főzéshez beszerzett alapanyagok mintegy 40 százaléka kerül az asztal helyett a szemetesbe, derül ki az Osztrák Ökológiai Intézet legfrissebb kutatásából. Ez évi 35 ezer tonnányi élelmiszerhulladékot jelent. A felmérés a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztálya (MA 22) megbízásából készült hétszáz vendéglátással foglalkozó vállalkozás közreműködésével.

A szemétben landoló étel nagy része a vendégek maradéka, illetve olyan ennivaló, amit már nem szolgáltak fel. Ráadásul a konyhákon kevés figyelmet fordítanak ennek szelektív gyűjtésére és a maradék nem a bio-kukában, hanem a kommunális hulladéknak fenntartott szemetesben végzi. A hulladék elszállítása évi mintegy 7 millió eurójába kerül a vendéglőknek, és ha a beszerzésre fordított költségeket is hozzászámolják, akkor évente akár 67,5 millió euróra is rúghat az az összeg, amely tulajdonképpen a szemétre kerül.

Mivel Bécs Városa régóta arra törekszik, hogy csökkenjen a város háztartásaiban keletkező hulladék mennyisége, most a vendéglősök körében is akciót indított. A „Smart Kitchen” nevet viselő program keretében az éttermeknek tapasztalt környezetvédelmi szakemberek segítenek olyan stratégiák kidolgozásában és megvalósításában, amellyel jelentősen csökkenthetik az élelmiszerhulladék mennyiségét, ezáltal pedig költségeiket is. Workshopokat szerveznek az étteremvezetőknek és konyhafőnököknek, valamint tréningeket tartanak a konyhai személyzetnek. Mivel a konyhákon nagy a fluktuáció, olyan oktatási anyagok elkészítését is segítik, amellyel az új munkavállalók gyorsan elsajátíthatják a környezettudatos szemléletmódot.

„A tapasztalataink azt mutatják, hogy néhány nagyon költségkímélő intézkedéssel és apró változtatással óriási eredményeket lehet elérni” – mondja Thomas Hruschka az MA 22 munkatársa és az ÖkoBusinessPlan Wien keretében megvalósuló program menedzsere. Ilyen például a korlátlan köretfogyasztás bevezetése. Ennek lényege, hogy a kiválasztott ételt kevés körettel tálalják, a vendég viszont felár nélkül, bármennyi repetát kérhet. Az előző napi, minőségileg kifogástalan élelmiszerekből vonzó árú napi menüt lehet készíteni, a tányéron hagyott felesleget pedig be kell csomagolni és odaadni a vendégnek, hogy hazavihesse.

A program olyan elismert bécsi vendéglők és lokálok részvételével indul mint a Marks, a Wirr, az Ulrich, a Gaumenspiel vagy a Cafe Leopold.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.