Noha évek óta hallani róla, az úgynevezett okos mérős rendszerek csak nem hozták meg a vizionált áttörést.
Az okostelefonok fejlődésének sorvezetőjét használva, az Okos Jövő Innovációs Klaszter társelnöke mégis biztos a sikerben, szerinte lesz kritikus tömeg, és az ilyen alkalmazások elől nem is lehet kitérni. Huber Krisztiánnak a “hol”, “mikorra” és “milyen áron” kérdéseket is feltettük.
hvg.hu: Van arra egzakt válasz, hogy miért mostohagyerek Magyarországon az okos mérési rendszer? 2009 óta várunk arra, hogy az egész hálózati és szolgáltatási optimalizálási boom elinduljon, hogy lázba hozza a szolgáltatókat és a fogyasztóikat, és hogy elégedetten konstatáljuk: nemcsak értelme, hanem haszna is van annak, hogy az áram, a gáz, a víz vagy más közműszolgáltatást egyén és rendszer szinten is hatékonyabban használunk. Nem történt jószerével semmi.
Huber Krisztián: Az okos méréssel kapcsolatban szerintem az előző évtized közepén jelentkező felfokozott várakozás túlzó volt, de az nem igaz, hogy nem történt semmi. Mivel nálunk is hasonló jellegű alapozó kutatások, próbaprogramok futnak, mint bárhol Európában, azt sem gondolom, hogy mostohagyerekként kezelnénk ezt a témát.
hvg.hu: Miért ne lennénk lemaradva, ha Hollandiában lényegében nem is lehet okos mérő nélkül villamos energia és gázhálózathoz csatlakozni, Németországban pedig a jelen és közeljövő gazdasági katalizátorát látják abban, hogy fogyasztásvezérlési iparágat építsenek? Magyarországon csak visszafogott kísérletezgetés folyik – már ha az évekkel ezelőtt bejelentett projektekkel a cégek valóban kezdenek is valamit.
H. K.: Pedig ezzel együtt sem vagyunk az uniós átlagszint alatt, legfeljebb a futó pilot projekteknek még nincs látható eredményük. Azért van ez a látszólagos mozdulatlanság, mert e téren még nem értük el a kritikus tömegméretet. El fogjuk érni, és akkor gyors változásokra lehet számítani, de egyelőre a fejlődési szakasz zajlik, ahol elsősorban az innovációkon van a hangsúly. Még nem dőlt el, hogy hol és hogyan érdemes ezt az eszközrendszert bevezetni, és még nem is látni, hogy pontosan milyen szolgáltatásokat lesz majd érdemes az okos mérésekben használni.
hvg.hu: Annak mi értelme van, ha az áramszolgáltató – elindítva egy ilyen pilot programot – telepít több ezer okos mérőt, majd ezeknek az intelligens eszközöknek egy részét a saját adatbázisához sem használja fel?
H. K.: Erre nem tudok válaszolni. A smart meteringben azonban a fogyasztói szemlélet csak az egyik a három fő perspektíva közül, mert másképp néz erre az alkalmazásokat, szolgáltatásokat fejlesztő kis- és középvállalkozás is, a mérőórákat beépíteni készülő szolgáltató is, de az okos mérés nemzetgazdasági szemléletben is egészen másként néz ki.
A fogyasztó két dolgot biztosan láthat. Az egyik, hogy Angliában csak azzal, hogy a mérőórák mindenkori adatait az adott fogyasztó számára online elérhetővé tették, 3-5 százalékos megtakarítást realizáltak. E passzív hatáson túl azonban ott az aktív ráhatás lehetősége is, vagyis, ha lesz itthon olyan áramtarifa, ami a tőzsdei áramár-viszonyokat figyelembe véve mondja meg, hogy mennyibe kerül a kWh a fogyasztónak, akkor lesz olyan alkalmazás, szolgáltatás is, hogy a mosógép csak akkor legyen bekapcsolható, ha az áram ára bizonyos szint alá esik.
De okos mérős rendszer szolgáltatása lehet az is, hogy a csőtörés miatt szivárgó, elfolyó gázt, vizet azonnal jelezze a rendszer – például a fogyasztó okostelefonjára. Miként azt, ha nem vagyok otthon, mégis bekapcsol egy fogyasztó.
A teljes cikk itt olvasható.